Visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelmi rendszerbe

Megerősítve kapja vissza jogosultságait a Magyar Orvosi Kamara, a változásokat hamarosan törvényjavaslatként az Országgyűlés elé terjesztik.

2023-ban egy politikai konfliktus miatt az előző kormányzat gyakorlatilag ellehetetlenítette a Magyar Orvosi Kamara működését. Az egy nap alatt elfogadott törvénymódosítás megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és az etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezte át. Ezek az intézkedések alapjaiban és tartósan meggyengítették az orvostársadalom önálló érdekérvényesítő erejét.

Az új kormány felülvizsgálta a korábbi módosításokat, és úgy döntött, hogy helyreállítja a Magyar Orvosi Kamara köztestületi működéséhez szükséges feladat- és hatásköröket, valamint megerősíti az egészségügyben működő mindhárom szakmai kamara köztestületi szerepét. Kiterjesztik a szakmai működési jogosítványaikat, és növelik részvételüket a szakmai döntések előkészítésében is. A jövőben csak az folytathat orvosi tevékenységet, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának. A kötelező tagság visszaállítása érinti a felsőfokú szakirányú szakképzéssel rendelkező egészségügyi dolgozókat is. Az előterjesztés tervezetét társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány.

Átvilágítja a kormány a MOHU-val kötött koncessziót

Felülvizsgálja a kormány a MOHU-val kötött 35 éves koncessziós szerződést, hogy megoldást találjon a hulladékgazdálkodás optimalizálására és az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek teljesítésére. A települési és csomagolási hulladék újrafeldolgozása, valamint az illegális hulladéklerakás visszaszorítása az elsődleges cél.

Magyarországon egy főre vetítve kevesebb települési hulladék keletkezik, mint az EU-átlag, mégis ebből sokkal nagyobb arányt, több mint a felét teszi ki a lerakott, azaz szeméttelepeken hagyott, elásott mennyiség, és sokkal kisebb az újrafeldolgozás aránya. Ez környezetszennyezést és elvesztegetett újrahasznosítási lehetőségeket jelent, valamint az adófizetőknek is több pénzbe kerül. A jelenlegi rendszer a mindennapokban is bosszúságot okoz: helyenként akadozik a szemétszállítás, a palackvisszaváltó automaták kiszámíthatatlanul működnek, miközben szétszórt szeméthalmok és szétvert kukák maradnak a gyűjtögetők után.

A MOHU átvilágítása során kiderült, hogy az Európai Unió felé tett és a koncessziós szerződésben előírt vállalások nem teljesülnek: a jelenlegi 36 százalék helyett mára a települési hulladék felét már fel kellene dolgozni. A lakosság és a vállalkozások panaszkodnak a szolgáltatásra. Ezek mind indokolják a teljes hulladékgazdálkodási rendszer átfogó felülvizsgálatát, miközben egy olcsóbb, átláthatóbb és igazságosabb rendszerrel a hazai vállalkozások költségei is csökkenthetők.

Jön a Környezetvédelmi főhatóság, szigorodnak a bírságok

Döntött a kormány az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásáról, ezzel egy évtized után újra önálló környezetvédelmi főhatóság jön létre országos jogosítványokkal. A kormány célja, hogy megerősítse a természeti erőforrásaink védelmét, legyen szó a környezetvédelmi jogszabályokról, intézményekről, és annak szakmai függetlenségéről.

Az előző kormány még 2015-ben szüntette meg az önálló környezetvédelmi hatósági struktúrát, feladatai azóta megoszlanak több minisztérium, kormányhivatal és más hatóságok között. Ezen változtatunk: az új hivatal 2027. január 1-jei létrehozásával egy erős, önálló, országos hatáskörű, felkészült szakemberekkel működő rendszert alakítunk ki. Az új főhatóság felel majd a környezetvédelem mellett a legfontosabb hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokért.

A hivatal egyik kiemelt feladata lesz az akkumulátorgyártással kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezés és felügyelet: országos szinten jár el a főhatóság a gyártáshoz és keletkező akkumulátorhulladék kezeléséhez kapcsolódó engedélyekkel, ellenőrzésekkel és szankcionálással kapcsolatban. Az új főhatóság kezébe pedig erősebb eszközöket adunk, ugyanis szigorítjuk a környezetvédelmi jogsértések szankcióit, így a legsúlyosabb környezetvédelmi szabályszegéseknél 5 milliárd forintos bírságot is ki lehet szabni.

Bevezetjük emellett a büntető-törvénykönyvből már ismert három csapás elvét: ha egy vállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, a bírság legalább a cég éves nettó árbevételének 0,5 százaléka lesz, de legalább 5 millió forint. A hulladékkal kapcsolatos súlyos szabályszegéseknél pedig eltöröljük az eddigi 500 millió forintos bírságplafont. A jövőben a büntetés nagyságát a jogsértés súlya, valamint a hulladék mennyisége és veszélyessége határozza meg.

Erdőtelepítési és fásítási program indul, mely vissza nem térítendő támogatást biztosít az új ültetésekre. Az elmúlt évek aszályai és az idei erdőtüzek megmutatták, hogy az erdőpolitikát is hozzá kell igazítani a megváltozó klímához, ezért a tölgy-, bükk- és más keménylombos erdők telepítése után jár a legnagyobb támogatás. A cél, hogy 2030-ra az ország nagyobb területén legyen erdő, több fa nőjön a településeken és gyakrabban találjunk zöldfolyosókat a tájban.

Visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelemhez

A javítóintézetek visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe október elsejétől. Fél évvel ezelőtt, a Szőlő utcai intézetben kiderült bántalmazások és gyermekvédelmi mulasztások után utalták a javítóintézetek fenntartását és irányítását a büntetés-végrehajtási szervezet feladatkörébe. A kormány azonban úgy ítéli meg, hogy a büntetés-végrehajtási intézkedések helyett inkább gyermekvédelmi szakemberek támogatására van szükségük a javítóintézetekbe kerülő, többségében 18 év alatti, hátrányos szociális helyzetből, feldolgozatlan traumákkal érkező fiataloknak.

A megmaradt négy, az aszódi, a debreceni, a rákospalotai és a nagykanizsai javítóintézet a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá kerül vissza, és a kormány 3 milliárd forint többletforrást biztosít az intézetekben szükséges munkálatokra, fejlesztésekre. Mintegy 500 millió forintot még idén, körülbelül másfél milliárdot 2027-ben, végül 1 milliárd forintot 2028-ban. A fél éve bezárt Szőlő utcai intézetet nem nyitják újra.

Adósságkezelésben ad tanácsot a Csődvédelmi Szolgálat

Új adósságkezelési tanácsadási szolgáltatást indít a kormány: november 20-tól a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz fordulhatnak azok a családok, akik bajba jutottak hiteleik törlesztésével. A cél, hogy a családok ne csak akkor kapjanak segítséget, amikor már a végrehajtás fenyegeti őket, hanem amikor még van lehetőség rendezni az átmeneti pénzügyi nehézségeket.

Minden tizedik magyar családnak van valamilyen fizetési hátraléka. Sok ezer családnak okoz minden hónap végén komoly nehézséget az összes számla és törlesztőrészlet befizetése. Az átmeneti nehézségek azonban gyorsan elvezethetnek az eladósodás, majd akár a végrehajtás csapdájába. Azonban megelőzhető a baj, ha az érintettek időben segítséget kapnak – ez az adósságkezelési tanácsadás célja.

Ha valaki nem tudja fizetni a hitelét vagy egyéb pénzügyi kötelezettségét, a hitelező a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz irányítja, ahol szakemberek segítenek neki áttekinteni a helyzetét, és megtalálni a számára elérhető megoldásokat. A szolgáltatás bevezetésével évente 3-4 ezer pénzügyi nehézséggel küzdő család kaphat személyre szabott, szakszerű segítséget abban, hogyan egyeztessenek a bankjukkal, mikor kérhetnek átütemezést vagy fizetési halasztást, vagy milyen további lehetőségeik vannak tartozásaik rendezésére.

A szolgáltatásra személyesen a kormányablakokban és online is lehet majd jelentkezni, a szolgáltatáshoz kapcsolódó honlapon pedig kérdőív és háztartási költségkalkulátor is segíti majd a családokat abban, hogy átlássák a saját pénzügyi helyzetüket. A szolgáltatás kialakításához a kormány költségvetési többletforrást biztosít.

A nyugdíjemelések következő lépése

Januártól emelik a rokkantsági nyugdíjakat. Mivel a megváltozott munkaképességű emberekre a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése önmagában nem vonatkozik, az ő ellátásuk ezért január 1-től külön, 10 százalékkal emelik, 65 év felett pedig senkinek az ilyen ellátása nem maradhat 120 ezer forint alatt. Ez mintegy 238 ezer embernek jelent segítséget. A későbbiekben az ő esetükben a járandóságot sávos rendszerben tovább emeli a kormány.

Gyorsabb büntetőeljárások, védelem az ukrajnai menekülteknek

A büntetőeljárások felgyorsítására jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatásokat készít elő a kormány. A cél, hogy a nyomozó hatóságok és az ügyészség számára minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon, ne álljanak eljárások azért, mert nincs elég nyomozó, ügyész vagy szakértő. A tervezett intézkedések része a korszerű informatikai és adatelemzési háttér biztosítása, a pénzügyi nyomozások megerősítése, valamint az állami adatbázisok közötti gyorsabb információáramlás. A gyorsítás nem jelenti a bírói függetlenség, a tisztességes eljárás vagy a jogorvoslati jog korlátozását.

Magyarország továbbra is menedéket biztosít az ukrajnai háború elől menekülő hadköteles férfiaknak a kárpátaljai magyarokra való tekintettel. Erre a lépésre azért volt szükség, mert bár az Európai Unió 2028 márciusáig meghosszabbította az ukrajnai háború elől menekülők ideiglenes védelmét, úgy döntött, hogy a hadköteles férfiak a jövőben már nem részesülhetnek ebben a védelemben.

A kormány azonban az Ukrajnában élő magyar közösség védelme érdekében fenntartja a menedékjogot a hadköteles férfiak számára is. Ez a döntés összhangban van az uniós joggal, amely lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy saját maguk döntsenek arról, kinek adnak védelmet.