Vincze Máté hozzátette: Székesfehérváron, Makón, Szegeden, Miskolcon zajlanak fejlesztések. A szekszárdi levéltár kiemelkedő abból a szempontból, hogy a 2024-ben elkészült tudásközpont épületében kapott helyet, amely a legtöbb közösségi funkcióval bír.

Azt mondta, a több mint 500 ember, 19 ezer folyóméternyi irat befogadására alkalmas, 360 ezer könyvtári dokumentummal rendelkező, 6000 négyzetméteres intézmény egész Tolna vármegye javát szolgálja. Közölte, a létesítmény 8,6 milliárd forint összköltségvetéssel épült meg.

Kiemelte, a kultúra és a történelem alapforrása a levéltár. Magyarországon, amelyre a 20. században sokszor "alternatív történelemszemléleteket erőltettek", különösen fontos, hogy a források méltó körülmények között, jól kutathatóan, digitalizáltan rendelkezésre álljanak - fűzte hozzá.

Fontosnak nevezte az emberek olvasóvá nevelését; aki olvas, kreatívabb, jobb, boldogabb ember lesz, a könyvtár természetes szövetségese a levéltárnak e folyamatban - fogalmazott.

A vármegyei könyvtárak olyan kulturális intézmények, amelyek a helytörténet, a családfakutatás, a történelemtudomány alapeszközei, és amelyek gazdaggá teszik közösségünket. A tudásközponttal Tolna vármegye és Szekszárd közössége is gyarapszik - mondta.

- jelentette ki Vincze Máté.

Nyúl Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára többek között arról beszélt, hogy kiemelt társadalmi felelősség a könyvtárak és levéltárak örökségének megóvása a következő generációk számára. Ez az épület egyszerre szolgálja a közösséget, és terepe az oktatásnak, kutatásnak - tette hozzá.

Közölte, az elmúlt másfél évben elfogadott, az állami beruházásokról, valamint a magyar építészetről szóló törvény célja az, hogy a következő évtizedek minőségi, gazdaságos építéseit segítsék elő.

Berlinger Attila (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere megjegyezte, a közeljövőben nem állhat elő az a helyzet, hogy a könyvtárnak és levéltárnak három-négy telephelyen kell működnie, külső raktárakban, nem megfelelő körülmények között tárolva fontos dokumentumokat.

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese arról szólt, a szekszárdi levéltár 300 év után került jelenlegi helyére, amely ideális a kutatók és a vármegyei polgárok számára településük története és személyes történetük megismeréséhez. A nyitott és szolgáltató levéltár koncepciójához tartoznak pedagógiai programok is, kiemelt feladat, hogy a diákok alapfoktól felsőfokig megismerjék a levéltárakban őrzött dokumentumokat. A vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek, a reformáció korából származó iratok, a két világháború veszteségeit tartalmazó dokumentumok ma már ingyenesen, bárki számára hozzáférhetőek - mondta a főigazgató-helyettes.