A közelmúltbéli támadások utáni terrorfenyegetettség

Az informális videókonferencián Kontrát Károly expozéjában kiemelte: „Magyarország mélységesen elítéli a közelmúltban Németországban, Franciaországban és Ausztriában elkövetett szélsőséges iszlamista indíttatású terrorcselekményeket, és részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak és hozzátartozóinak.”

Hozzáfűzte: „Minden jogilag lehetséges eszközt és módszert be kell vetni az erőszak ilyen formájának a megelőzéséhez, megszakításához, felszámolásához, és ehhez Magyarország minden tőle telhető segítséget és támogatást megad. Az Európai Unió külső határainak védelme, valamint a potenciális terrorfenyegetést jelentő személyek kiszűrése érdekében elengedhetetlen a külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatosan rendelkezésre álló információk hatékony megosztása, valamint a Schengeni Információs Rendszerben rejlő lehetőségek kiaknázása”.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: „Magyarország kiemelten fontosnak tartja a radikalizálódást célzó terrorista tartalmak, valamint a terrorista propaganda online terjesztése elleni küzdelmet. Támogatja továbbá az Elnökség azon törekvéseit, hogy a terjesztés megelőzését célzó rendelet-tervezetet érintően mihamarabb megállapodást szülessen, és lezárulhassanak az intézményközi egyeztetések.”

Mivel a terrorizmus elleni küzdelem területén szükséges intézkedések egyes esetekben a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó nemzetbiztonság területét érintik, így e tekintetben legfontosabb a hatékony nemzetközi együttműködés elősegítése.

A magyar álláspont szerint a külföldi terrorista harcosok a vegyes migrációs beáramlást használják fel az unió területére történő bejutásra, így ezen a területen feltétlenül összehangoltabb fellépés megteremtésére, és a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében a külső határok ellenőrzésének erősítésére van szükség.

Az új Migrációs és Menekültügyi Paktum

A napirendi pont keretében a tagállamok képviselői megvitatták a német elnökség által összeállított, a migrációs és menekültpolitika terén való előrelépésre vonatkozó dokumentumot. Kontrát Károly hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is ragaszkodik a „csomag megközelítéshez”, így nem támogatja az egyes javaslatok (Eurodac, Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége) külön-külön történő elfogadását.

A videókonferencia zárásaként a magyar álláspontot összegezve elmondta: „Ismételten elutasítottuk a menedékkérők és illegális migránsok kötelező relokációjára vonatkozó szolidaritási mechanizmust. Mindenekelőtt a külső határok hatékony védelmét kell biztosítani, elérve, hogy csak azok léphessenek be az EU területére, akik legális tartózkodásra, illetve nemzetközi védelemre jogosultak.”

(Belügyminisztérium)