Változó munkaerőpiac, új kihívások a foglalkoztatáspolitikában
A munkaerőpiac aktuális helyzetéről és a foglalkoztatáspolitika legfontosabb kihívásairól beszélt dr. Szabó Imre Szilárd a szeptember 24-én Budapesten megrendezett BLUE konferencián. Előadásában a munkaerő-tartalék aktiválásának, a bérek alakulásának és a munkajogi szabályok felülvizsgálatának kérdését is érintette a foglalkoztatási szabályozásért és tervezésért felelős helyettes államtitkár.
Nehéz ma őszintén megbecsülni, mekkora a valódi munkaerő-tartalék Magyarországon – mutatott rá dr. Szabó Imre Szilárd a szeptember 24-én megrendezett BLUE konferencián, ahol idén a munkavállalók toborzása mellett a dolgozók képzése, fejlesztése és megtartása is kiemelt figyelmet kapott. A Szociális és Családügyi Minisztérium foglalkoztatási szabályozásért és tervezésért felelős helyettes államtitkára a CEU épületében tartott szakmai eseményen a magyarországi munkaerőpiac helyzetéről és a foglalkoztatáspolitika előtt álló kihívásokról beszélt az előadásában.
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség témájában a szűkülő munkaerő-kínálatot, a magas foglalkoztatási szint fenntartásának fontosságát és a munkaerő-tartalék aktiválását emelte ki. Kitért a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására és a munkaerőpiaci vizsgálati rendszer átalakítására is, hangsúlyozva az egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb szabályozás szükségességét. A foglalkoztatáspolitika helyi feladata, hogy érdemben megállapítsa, van-e az adott munkakörre potenciális magyar munkavállaló, mielőtt vendégmunkás behozatalára lehetőség nyílna – hogy ez ne csak egy kipipálandó adminisztratív feladat legyen, hanem valódi munkaerő-felmérés. Ehhez első körben meg kell erősíteni az intézményrendszert – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Az utóbbi években a munkaviszonyban vagy valamilyen közszférás jogviszonyban álló alkalmazottak száma stagnál. A regisztrált álláskeresők száma mérsékelt ütemben ugyan csökken, a munkanélküliségi ráta mégis növekszik. A foglalkoztatási szerkezet gyors változása és a különböző iparágak munkaerő-igényének dinamikus alakulása nehezíti a munkából-munkába helyezést, amelyet dr. Szabó Imre Szilárd szerint ösztönözni kellene a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodás javításával.
A bérek alakulásáról szólva kiemelte, hogy bár azok az elmúlt években növekedtek, a területi különbségek nem mutatnak csökkenést. A minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán kifejtette, hogy a minimálbér emelésének mértékét a gazdaság teljesítményét figyelembe véve felül kell vizsgálni, és újra kell tárgyalni, ahogyan ez a tavalyi évben is történt, egy esetleges adójóváírás hatásaival is számolva.
A jogalkotásnál akut feladatként az uniós irányelvek hazai átültetését, a bértranszparencia- és a platformirányelvet emelte ki. Utóbbinál dr. Szabó Imre Szilárd szerint fontos a platformon keresztül dolgozók, például a futárok jogviszonyának egyértelmű meghatározása. A munkajogi szabályok felülvizsgálatát az elmúlt másfél évtized változásai is indokolják: a platformalapú mellett elterjedt a hibrid és a távmunka, illetve új kérdések merültek fel a munkaidő, az ellenőrzés, az adatvédelem és a munkavállalói jogok terén is.
A munkaügyi igazgatás, a munkavédelem és a foglalkoztatás-felügyelet területén elsősorban a megelőzés és a hatóságok megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a munkabaleseti adatok nem javulnak, ezért a munkavállalók biztonsága továbbra is kiemelt feladat. A munkaügyi perek száma ugyanakkor mintegy 30 ezerről 4 ezer alá csökkent, ami dr. Szabó Imre Szilárd szerint nem feltétlenül a munkaerőpiac tisztulását, hanem inkább a munkavállalói jogérvényesítés nehézségeit jelzi.