Bár az agrárium hitelállománya tavaly több mint 1500 milliárd forintra nőtt, jelenleg számos bizonytalansággal néznek szembe az agrárvállalkozások: megugrott az infláció, megemelkedtek az energia- és a takarmányárak, továbbra is akadoznak az ellátási láncok, és az állatbetegségek, mint a madárinfluenza és a sertéspestis, továbbra is problémát okoznak. A korábbi éveket jellemző kedvező gazdasági környezet rövid idő alatt megváltozott, és a gazdaságok hatékony működésének fenntartása az érintettek mellett a szabályozói, a finanszírozói és a biztosítási oldalról is új szemléletet, összehangolt kockázatkezelést igényel.

A nehézségek áthidalásában részben az állami krízisalap segíthet, amelyet az ilyen piaci helyzetek áthidalására hoztak létre, kártalanítási alapként. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer egyedülálló, új és innovatív eleme a kockázatkezelési rendszerünknek. Ennek révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelőt - önhibáján kívüli bármely okból bekövetkezett jelentősebb jövedelemcsökkenés - jogosulttá teszi kompenzációra. A kompenzáció alapja az előző három év jövedelmének átlaga, valamint a gazdálkodó terület- és állatállományára vonatkozó adatok. A rendszerhez való csatlakozás az idei évben is február 1. és 28. között lehetséges, minden gazdálkodó számára javasoljuk megfontolni a csatlakozás lehetőségét – emelte ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A jelenlegi gazdasági környezet néhány vállalkozásnál már a működés fenntarthatóságát veszélyezteti, a beruházások pedig szinte minden szempontból kockázatosabbak lettek, ezért a korábbinál is rugalmasabb pénzügyi megoldásokra van szükség. Az OTP Agrár az ehhez hasonló nehéz helyzetekben is stabil támaszként áll a gazdák mellett, legyen szó az árváltozások hatására előállt fizetési nehézségek kezeléséről, vagy akár fejlesztésekről. Közösen gondolkodva, partnerként tudjuk segíteni a gazdálkodókat a kockázatok kezelésében – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója. Bár a tavalyihoz képest most némileg magasabb kamatokkal érhetők el a beruházásokhoz kialakított források, az ügyvezető igazgató szerint egy elhalasztott beruházásnak lehet, hogy később jóval magasabb költsége lesz, mint ha időben, valamivel magasabb kamatszint mellett valósították volna meg.

Abban, hogy a magyar agrárium versenyképességét is növelő, modernizációs beruházásaikba belevághassanak a gazdák, a Vidékfejlesztési Program támogatásai mellett az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezessége is segítséget nyújt. Az alapítvány azáltal nyújt védőhálót, hogy a bank és a gazdálkodó között létrejött hitelügyletek kockázatainak akár 90%-át átvállalja. Az AVHGA, mint az adóstól független szereplő segít abban, hogy a bizonytalanabb időszakokban is fennmaradjon a bankok bizalma az agrárszektorban. Az alapítvány kezességvállalási díjai a növekvő kockázatok ellenére sem változtak - tette hozzá Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Mindemellett a klímaváltozás miatt évről évre tapasztalható szélsőséges időjárási viszontagságokra – például fagy- és viharkárra – mezőgazdasági biztosításokkal készülhetnek fel a növénytermesztők, amelyeket már az OTP Bank tanácsadóinál is elérhetnek. Az akár 70 százalékos állami támogatással is megköthető növénybiztosítások jelentős anyagi segítséget jelentenek a gazdák számára fagy-, jég- vihar vagy például aszálykár esetén. Az öngondoskodásnak egyre nagyobb szerepe van az agráriumban is, így a növénybiztosítások látványos felfutása mellett egyre többen ismerik fel a mezőgazdasági vagyontárgyak, például az épületek, szárítók, tárolók, öntözőberendezések vagy gépek biztosításának fontosságát is – fogalmazott Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója. Hozzátette: Magyarországon jelenleg óriási lehetőségek vannak az agrárbiztosítások piacán, hiszen míg a szomszédos Ausztriában 90 százalék a biztosított mezőgazdasági területek aránya, ez Magyarországon csupán 50 százalékos.