A Vizet a tájba! program vezérgondolata is jelzi, hogy korszakok határán áll a magyar vízgazdálkodás - jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a Bács-Kiskun vármegyei hajósi duzzasztónál tartott sajtótájékoztatón szerdán.

V. Németh Zsolt "A víz útja a Homokhátságig" témában tartott tájékoztatón elmondta, hogy lassan lezárul Magyarországon az árvízvédelmi rendszer kiépítése, létrehozva ezzel Európa legkiterjedtebb, legnagyobb biztonságot adó rendszerét is.

"A Vizet a tájba! korszaka" nem most kezdődött el - emlékeztetett -, az elmúlt tíz évben már 170 milliárd forint összegű, a vízkészletek pótlását célzó beruházás történt az országban.

Ezek között van a Mosoni-Duna, az Ős-Dráva vagy éppen a debreceni Civaqua-program első fázisa - tette hozzá. A befejezett programok közül azonban a Homokhátság szempontjából a legfontosabb a Kvassay-zsilip, ennek a műtárgyegyüttesnek a felújítása, a szivattyútelep megépítése - mondta az államtitkár.

V. Németh Zsolt jelezte, az új korszak nemcsak másfajta beavatkozásokat jelent, hanem másfajta együttműködést is.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a Homokhátság már nagyon régóta szenved az aszálytól. Az elmúlt öt évben felgyorsult a felmelegedés, az elpárolgási index megduplázódott, az aszályos, forró napok száma többszöröse a korábban megszokottakhoz képest.

Az elhangzottak szerint a Kvassay-zsilip átadása az első lépés, hogy a Duna vize biztonságosan a Homokhátság lábához kerüljön. A következő lépés a víz feljuttatása a Dunát a Tiszától elválasztó, magasan elhelyezkedő térségekbe. A hajósi vízkivétel által azonban megvalósulhat a régi törekvés, hogy a Duna vízrendszerét összekössék a Tisza vízhálózatával, ezáltal pótolva a csökkenő felszín alatti vízkészleteket.

A térséget érintő beruházás Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny, továbbá Kiskunhalas térségében valósul meg a térségi vízpótlás helyreállítása, különösen az ökológiai vízigények kielégítése érdekében.

A kormánybiztos bízik benne, hogy a kormánydöntéssel és a rendelkezésre álló forrással megvalósulhat az érintett 11 ezer négyzetkilométer megmentése a kiszáradástól, és "nem lesz sivatag a Homokhátság".

Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Duna-Tisza köze legnagyobb problémájának nevezte a Homokhátság tartós vízszintcsökkenését. Felidézte, hogy a probléma kezelése érdekében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke még ellenzéki képviselőként már a kilencvenes évek végén benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet meg is szavazott a parlament. Az elmúlt 28 évben azonban az érintettek nem tudtak megegyezni a beavatkozás módjában és annak kivitelezésében - tette hozzá.

Elmondása szerint most azonban "a döntés megszületett, a forrás biztosítva van", és már a környezetvédelmi, illetve vízjogi engedélyek is rendelkezésre állnak. Kiemelte, hogy első ütemben a Homokhátság vízutánpótlásának megfékezésére mintegy 67 milliárd forintot fordítanak.

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója felidézte, hogy már negyven évvel ezelőtt észlelték a szakemberek, hogy csökken a talajvíz szintje a Homokhátságon, és azóta dolgoznak ennek kezelésén. A Kvassay-zsilip kulcslétesítménye lesz a homokhátsági vízpótlás megvalósításának, hiszen elősegíti a későbbiekben létesülő hajósi vízkivétel működésének üzembiztonságát.

A projekt részleteiről elmondta, hogy a Duna-völgyi-főcsatorna hajósi duzzasztójától egy kilométerre kiépítenek egy szivattyútelepet, ahonnan nyomócsöveken keresztül tíz kilométeren át a 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomra jut a víz egy egymillió köbméter kapacitású tározóba. Onnan már kisebb átemelésekkel el lehet osztani a vizet egyebek mellett Kiskunhalas irányába - tette hozzá.

A tervek szerint a projekt keretében a hajósi duzzasztótól mintegy tíz kilométerre északra egy másik duzzasztó is épül majd. Ennek feladata a Duna-völgyi-főcsatornán folyó víz szintjének megemelése lesz.

Az igazgató emlékeztetett, hogy az őrjegi terület a közelmúltig rendkívül belvízveszélyes terület volt, azonban a csatornák, amelyeket korábban lecsapoltak, immár a víz visszavezetését szolgálják majd. Ehhez kell a duzzasztó is, amely Hajós, Homokmégy, Dusnok, Sükösd, Érsekcsanád térségét tudják majd vízzel ellátni.

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint az előzetes modellvizsgálatok alapján a dunai vízkivétel kiépítése nélkül, a Ráckevei (Soroksári)-Duna — Kiskunsági-főcsatorna — Duna-völgyi-főcsatorna vízvezetési nyomvonalon, első ütemben másodpercenként 3 köbméter vízhozammal történhet a homokhátsági területre a vízpótlás az öntözési időszakon kívül, a téli-tavaszi időszakban.

A tervek alapján az első ütem létesítményeinek kibővítésével, fejlesztésével, valamint a Fajsz térségébe tervezett dunai vízkivételi mű megvalósításával a későbbiekben másodpercenként 18 köbméter vízhozamú pótlás érhető el a Homokhátság irányába.