A Tanácsot a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagjai alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a Tanács ülésein a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség.

Az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok ne csak profitmaximalizálásra törekedjenek, hanem figyelembe vegyék a természeti és környezeti értékeket az általuk gyártott termék vagy az általuk nyújtott szolgáltatás társadalomra gyakorolt hatásait is. Az is elvárás lett, hogy a vállalatok működése megfelelően átlátható legyen. A fenti szempontok összessége ágyazott meg az ESG (Environmental, Social and Governance) kialakulásának, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt.

A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. Ezt szolgálja az ún. ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.), amely létrehozta a nemzeti ESG keretrendszert, melynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja. Az ESG törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter felelős azért, hogy létrehozza a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.

Nagy Márton a Tanács ülésén kiemelte, hogy a kormányzati KKV Stratégia kiemelt intézkedései között szerepel az ESG tudatosság növelése, valamint a fenntartható vállalati működést célzó megoldások bevezetésének ösztönzése a hazai vállalkozásoknál. Az ESG keretrendszer egyszerű, könnyen betartható szabályokat, valamint proaktív támogatást nyújt a
hazai vállalkozásoknak. A vonatkozó részletszabályok, végrehajtási rendeletek nyáron, illetve ősszel jelenhetnek meg.

A tárcavezető hozzátette: a gazdasági növekedés ütemének tartós fokozásához, a termelékenység növekedéséhez, így a gazdasági fejlettség felzárkózásának folytatásához versenyképes KKV-kra van szükség. A versenyképességnek pedig mára az ESG is a részévé vált, ezért a lehető leghatékonyabb rendszert kell működtetni, amelyben számít a Tanács tagjainak munkájára.

Nagy Márton megjegyezte, hogy az ESG szempontok érvényesítését úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb adminisztratív és pénzügyi terhet jelentse a magyar gazdaság szereplőinek.