A tárcavezető arra emlékezetett, az elmúlt időszakban reneszánszukat élik a helyi termelői piacok, a kézműves termékek ugyanis egyre keresettebbek a vásárlók körében. Az agrártárca éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a hazai kistermelők támogatására és az értékesítési lehetőségeik kibővítésére. Jelenleg országosan 321 termelői piac működik és már több mint 23 ezer ember foglalkozik őstermelői tevékenységgel – tette hozzá. Kifejtette, a rövid ellátási lánc a felelős és környezettudatos vásárlás alapja. A felmérések szerint az árérzékenység mellett ma már  a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont az élelmiszer-vásárlásban.  A rövid ellátási láncok lehetővé teszik a termékek gyors és hatékony szállítását a termelőtől a fogyasztóig. Ennek eredményeképpen a gazdálkodók képesek gyorsan reagálni a piaci változásokra és versenyképesebb árakat kínálnak a fogyasztóknak. Ez a folyamat pedig ösztönzőleg hat a helyi gazdaságra, a magyar munkahelyek megőrzésére és a vidéki életforma fenntartására.

Nagy István kiemelte, az Európai Uniós rugalmassági rendelkezések adta lehetőséget kihasználva minisztériumi rendeletben könnyítik a kis mennyiségű, helyi élelmiszer-előállítás és értékesítés higiéniai feltételeit. Így már nem csak természetes személy végezhet kistermelői élelmiszer előállítást, hanem az őstermelők családi gazdaságai és a szociális farmok is. Továbbá az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételei is egyszerűsödtek. Korábban hentesüzlet nem vehetett át és dolgozhatott fel friss vadhúst, kizárólag csak fagyasztott vadhúst vásárolhatott és értékesíthetett. Az új szabályozás azonban lehetővé teszi a friss vadhús átvételét és az abból származó húskészítmény előállítását is – sorolta a tárcavezető. A könnyítések célja, hogy a vásárlókhoz minél több friss és biztonságos élelmiszer juthasson el közvetlenül a termelőktől – fűzte hozzá Nagy István.