Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kiskunfélegyházi Libafesztivál olyan identitás képző eseménnyé vált, amely méltó arra, hogy a települést feltegye a térképre. A liba és az abból készült termékek nemzetközi szinten is megállják a helyüket és megmutatják az ágazat teljesítményét. Kifejtette, a víziszárnyas termékek 80%-át külföldön értékesítjük, az ezekből készült termékek pedig a magyar tudást, magyar gazdák munkáját hirdetik.

Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy nagy kihívásokkal és nehézségekkel kellett az ágazat szereplőinek megküzdenie az elmúlt időszakban. A madárinfluenza miatt összesen 1,3 millió víziszárnyast kellett levágni. A kormány azonban nem hagyja magára a gazdálkodókat. A Vidékfejlesztési Program keretében ugyanis 14 milliárd forintot fizetett ki az agrártárca telepfejlesztésekre és egy új állatjóléti támogatás is rendelkezésre áll a gazdálkodók terheinek csökkentésére. Hangsúlyozta, ősszel egy olyan európai uniós állatjóléti szabályozási javaslattal is szembesülhetünk, amely a víziszárnyas szektorban dolgozók számára is tartogat újításokat akár az állattartás, a vágás vagy a szállítás területén, a feladatunk pedig az, hogy ezekre a változásokra az érintetteket felkészítsük – fűzte hozzá.

Az államtitkár az ágazat szereplőinek összefogására is felhívta a figyelmet, mert így könnyebben át lehet lendülni a szektort övező akadályokon. Az agrártárca egy olyan szabályozáson dolgozik, melynek célja, hogy megossza a termelési kockázatot a termelők és a felvásárlók között, és a felvásárlás folyamatát átláthatóvá tegye az állattartó számára. Az új szabályozásnak köszönhetően olyan viszonyrendszer alakulhat ki a termelő és a vágóhíd között, amely kölcsönös bizalomra épül, így pedig még kiszámíthatóbb lesz a gazdálkodási környezet – húzta alá Feldman Zsolt.