Úgy az egyetemek, mint a doktoranduszok, valamint az Országos Doktori Tanács is egyöntetűen támogatta a javaslatot, amely alapján háromszintű doktori képzés jön létre, a doktoranduszok havi jövedelme számottevően emelkedik és tovább nő az egyetemek autónómiája a doktori képzések szerkezetének kialakításában. Az elfogadott törvénymódosítás további célja, hogy ösztönözze a sikeres fokozatszerzések számát. Az intézkedésekkel a Kormány stratégiai célja, hogy minél több tehetséges fiatal válassza a kutatói, fejlesztői, innovációs életpályát.

Magyarország 2023-ban elfogadott innovációs stratégiája, a Neumann János Program kiemelt célja a magyar innovációs teljesítmény megemelése kiemelten az egyetemek és a gazdaság még szorosabb összekapcsolásán keresztül. A gazdaságban és a tudományos életben egyaránt a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai (MTMI), valamint az élettudományi területeken egyre nagyobb szükség van a kutató-fejlesztői utánpótlásra, és ennek egyik fontos részét képezi a tudományos fokozat megszerzése a doktori képzés keretében.

Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintű lesz, a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés.

A kutatói kiválósági képzés a gondosan kiválogatott, kiválósági alapon megítélt, kiemelkedő teljesítményű magyar kutatók által vezetett kutatási projektekhez csatlakozó doktoranduszok számára elérhető. Az idei évben a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszege 40 milliárd forintra emelkedett, amely program keretében 300-350 új kutatói kiválósági doktori álláshely jön létre a következő időszakban. Ez a képzési forma a tudományos kutatói utánpótlás nevelés új zászlóshajójaként szolgálhat, a képzési formát választó doktoranduszok havi szinten legalább bruttó 600 ezer forint jövedelemre számíthatnak.

A kooperatív doktori képzés esetében – amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik egyetemen, kórházban, vagy fejlesztőcégnél és végzi doktori képzését –, havi nettó 250 ezer forintra emelkedik az állami ösztöndíj. Ez azt jelenti, hogy a doktoranduszoknak minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintra nő a havi jövedelmük.

Mindezek mellett pedig megmarad a jelenlegi hagyományos doktori képzési forma is.

Lényeges változás, hogy a fokozatot szerzők számának ösztönzése érdekében bevezetésre kerül, hogy amennyiben a doktorandusz az előirányzott 4 év helyett hamarabb szerez fokozatot, akkor a fennmaradó teljes ösztöndíját megkapja célprémiumként a hallgató. Ezzel párhuzamosan 2026 szeptemberétől az egyetemek meghatározott szempontok szerint visszafizetésre kötelesek amennyiben nem tudják növelni az intézményben tanuló doktoranduszok fokozatszerzési rátáját, a kooperatív doktori képzésekben pedig – ahol az ösztöndíj átlagosan 60%-kal emelkedik – kis részben a doktorandusz is érintetté válik a sikeres fokozatszerzésre való ösztönzés érdekében.

Az egyetemi autonómia tovább erősödik a doktori képzések területén is, hiszen a doktori iskola hatáskörébe kerül úgy a minimális kontaktóraszámok meghatározása, mint a kreditrendszer kötelező használata is. Végül rugalmasabbá tesszük a bekapcsolódást és az önköltséges doktori hallgatók év közben is létesíthetnek jogviszonyt.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a törvény kapcsán kiemelte: a kormány a magyar kutatók és tudósok - ezáltal a magyar nemzet - sikerében érdekelt. A magyar modell már bizonyított, hiszen több mint kétszer annyian dolgoznak kutató-fejlesztőként, mint 2010-ben és 6 ezer főről 11 ezer fő fölé emelkedett a doktori hallgatók száma is. Ezen sikerek tudatában ugyanakkor itt az ideje, hogy "újat lépjünk" a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt és win-win helyzetet "hozzunk létre", amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt. Mi a magyar nemzetet - szemben Brüsszellel – a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kívánjuk emelni 2040-re. Cél, hogy egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztő jusson majd.

A változások idén szeptembertől lépnek életbe.