A kormány ennek érdekében dolgozta ki a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amely három fő pillérre épül: (I) a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, (II) a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint (III) a Demján Sándor Programra, amely a hazai KKV-k méretének megduplázását hivatott támogatni.
A Demján Sándor Program 2025-ben összesen 1.400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis-, és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében. A Demján Sándor Program 8+1 intézkedést tartalmaz, amelyek elérhetőek a program hivatalos oldalán:
(1) A KKV-k Beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram: Bejelentésre került, hogy a hazai KKV-k kapacitásbővítésének, digitalizációs fejlesztéseinek, energiahatékonysági, valamint vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó beruházásainak támogatása érdekében a Demján Sándor Tőkeprogram keretében a gyors növekedést tervező vállalkozások mindössze évi 5 százalékos kamaton juthatnak 6 éves időtartamra 100-200 millió forintos fejlesztési forráshoz. A kormány 100 milliárd forintos keretösszeget biztosít a program megvalósítására. A programra az előregisztráció december 4-én elindult az MKIK oldalán és 2025. február közepétől indul a hivatalos jelentkezés is a forrásokra.
(2) „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program: A kormány bejelentette, hogy a hazai KKV-k beruházási aktivitásának növelése, termelési kapacitásuk fejlesztése érdekében 50 milliárd forintos keretösszeggel elindítja az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programot. A támogatás legfeljebb 50%-os intenzitású, a cégek 5-200 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fejlesztéseikhez és eszközbeszerzéseikhez. Az átlagos támogatási összeg 100 millió forintra becsülhető, összességében kb.500-600 vállalkozás fog támogatásban részesülni, ezáltal a kormány legalább 100 milliárd forintnyi beruházás megvalósulásához járulhat hozzá. A programra az előzetes regisztráció december 6-tól már elindult.
(3) „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program: Bejelentésre került, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozások digitális átállásának segítése, online jelenlétük erősítése, valamint e-kereskedelmi aktivitásuk növelése érdekében 2 éves időtartamban 400 ezer, vagy 1,5 millió forintos összegben kaphatnak támogatást. A vállalkozások a támogatást többek között weboldal kialakítására, a tárhelyének biztosítására, tartalomfejlesztésre, webshop létrehozására vagy kibervédelemre fordíthatják. A kormány a program megvalósítására 10 milliárd forintos keretösszeget biztosít. A pályázatra előregisztrálni 2024. december 11-től lehet, míg az utalványok kibocsátása 2025. február 3-tól kezdődik.
(4) Széchenyi Kártya Program beruházási hitelek: A kormány döntése értelmében a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékeinek ügyfélkamata nettó 5%-ról 3,5%-ra csökkent. A kedvezőbb hitelkamat 2024 novemberétől már elérhető a hazai KKV-k számára. Az intézkedés hatására akár 150 milliárd forintnyi új beruházási hitel is kihelyezésre kerülhet. A kedvezményes kamatozás révén egy 100 milliós 10 évre felvett hitel esetében a vállalkozások finanszírozási terhei több mint negyedével csökkenhetnek.
(5) Exportösztönző hitelprogram: A kormány bejelentette, hogy folytatja az exportösztönző és élénkítő programokat, amelyek révén a hazai vállalkozások nemzetközi szinten is versenyképesebbé válhatnak. Az EXIM Magyarország exportáló vállalkozásoknak és beszállítóiknak kínált hiteltermékei forintalapon vagy devizában kedvező kamatozás mellett segítik a hazai vállalkozások exportjának felfutását. A kormány összesen 350 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt biztosít a program megvalósítására. A hitelprogram január 6-tól elérhető.
(6) Kifektetést támogató hitel- és tőkeprogram: Bejelentésre került, hogy a kormány által az EXIM Bank és a Nemzeti Tőkeholding Zrt. közreműködésével indított Kifektetési hitel- és tőkeprogram kedvezményes kamatozású hiteleket, hitelfedezeti garanciákat és tőkefinanszírozást biztosít, amelyek lehetővé teszik a külföldi üzleti lehetőségek, (cégfelvásárlás, új piacra lépés) gyors kiaknázását. A kormány összesen 50 milliárd forintnyi forrást biztosít a program finanszírozására, az ügyfeleket január 6-tól várják.
(7) Vállalkozásfejlesztési uniós programok felgyorsítása: A kormány bejelentette, hogy a vállalkozásfejlesztési uniós programok felgyorsítása érdekében 0%-os kamatozású hitelt biztosít. A már futó és a jövőben elindításra kerülő hazai KKV-szektort érintő EU-s programok 2025-ben összesen 650 milliárd forintnyi forrást juttathatnak a magyar gazdaságba.
(8) KKV szektor adminisztrációjának csökkentése: A kormány a vállalkozói érdekképviseleti szervekkel országszerte és folyamatosan konzultálva felméri és összegyűjti a KKV-k javaslatait és igényeit az adminisztrációs terhek csökkentésére és működési környezetük egyszerűsítésére. Az első lépés már megvalósult: 2025. január 1-jétől a könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételi értékhatára 300 millió forintról 600 millió forintra emelkedik. Ez a változás 16.025 vállalkozást érint, a társas vállalkozások 4,4%-át.
(+1) Mikrovállalkozások villamosenergia árainak csökkentése: Az Energiaügyi Minisztérium bejelentette, hogy 2025. január 1-től a piaci szerződéssel rendelkező mikrovállalkozások is beléphetnek az Egyetemes Szolgáltatásba korábbi szerződésük lejárta után. Így 4,6 MWh/év fogyasztásig a kormány által meghatározott, kedvezményes áron vehetik az áramot, ha kisfeszültségen vételeznek és összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 Ampernál nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkeznek.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében összesen 4.000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ebből 2.632 milliárd forint áll rendelkezésre a családok számára, míg az Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program mintegy 1.400 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését. A kormány a vállalkozások erősítésével a gazdaság növekedését és a családok biztonságát támogatja, ugyanis a magyar gazdaság gerincét képező hazai KKV-szektor a foglalkoztatottak több mint kétharmadának biztosít munkát.