A miniszter előadásában úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a terveik szerint novemberben Magyarországon tartandó informális európai tanács "a legmagasabb politikai szinten meg tudja erősíteni" ezt a paktumot, és kijelöli az irányt az Európai Unió (EU) következő ötéves intézményi ciklusa számára.

Bóka János hangsúlyozta: a július elsejével kezdődő soros magyar elnökség központi prioritása a versenyképesség erősítése lesz. Az elnökség ideje alatt mintegy 1500-1600 munkacsoport ülést és 230 elnökségi rendezvényt szerveznek - tette hozzá, megjegyezve: a részletes programot június 18-án hozzák nyilvánosságra.

A miniszter kijelentette: az európai parlamenti választások után "az együttműködés új szakaszát" szeretnék megnyitni. Úgy folytatta: a választásokat követő átmeneti időszak lehetőséget ad arra, hogy meghatározzák következő öt évre szóló, az unió működése szempontjából létfontosságú stratégiát és a politikai irányvonalakat. Mint mondta, a magyar elnökség értékelni fogja az EU-t körülvevő globális helyzetet, és megvizsgálják, milyen válaszokat adott az EU az elmúlt időszak kihívásaira.

A geopolitikai helyzet törékeny - hívta fel a figyelmet Bóka János. Hozzátette: az orosz-ukrán háború lezárása rövid és középtávon sem látszik. Emellett fennáll az eszkaláció veszélye a Közel-Keleten, de ugyanez a helyzet a Kaukázusban és a Távol-Keleten is – magyarázta. A miniszter szerint egyre erősödik a polarizáció a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína között, így "elkerülhetetlenül bekövetkezik" majd a konfliktus.

Nem tudni ugyanakkor, hogy ez mennyire lesz szabályozott, és hogy az EU milyen helyet foglal el a polarizációban - mondta. Bóka János közölte: folytatódik az unió versenyképességének romlása is, amit az elmúlt években nem hogy megfordítani, de még lassítani sem nagyon sikerült.

A miniszter véleménye szerint a következő négy-öt évben eldől, milyen szegmensekben lesz képes globális pozíciókat elfoglalni az EU.

Éppen ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a következő öt évben milyen politikai döntéseket hoz az Unió, illetve hogyan alakítja a gazdasági, politikai és szabályozási környezetet a gazdaság szereplői számára - emelte ki a miniszter, aki kitért arra is, hogy Európát eddig nem növekedési, hanem inkább szabályozási szemlélet vezette.

Emellett komoly versképességi hátrányt jelent az EU számára a jogalkotás minősége is - fűzte hozzá. Bóka János fontosnak nevezte az adminisztratív terhek csökkentését, a gazdaságban a reális célszámok és ösztönzők megjelenését, a belső piac kiteljesítését, és az infrastruktúra fejlesztését is, melyek mind versenyképesség-növelési tényezők. 

(MTI)