Tuzson Bence a rendezvényen tartott panelbeszélgetésen azt mondta, a büntetőjog hagyományosan nem az áldozatokra koncentráló jogterület. A sértett szerepe korábban véget ért a vallomástétellel, de ideje volt ezen változtatni, ezért nyíltak meg az áldozatsegítő központok, és ezért változtattak az eljárási rendben is: "beemelték" az áldozatokat is a büntetőeljárásba annak érdekében, hogy ne maradjon bennük bizonytalanság.

A sértettek sokszor nem is tudják, mit tegyenek, mihez van joguk, kihez fordulhatnak, ezért fontos volt, hogy létrejöjjön egy olyan hálózat, amely pszichológiai, jogi és akár pénzügyi támogatást tud nyújtani - mutatott rá a miniszter, megjegyezve, hogy a legfontosabb az áldozatok biztonságérzetének visszaadása.

Az áldozatsegítés ugyanakkor nem lehet kizárólag állami ügy, partnerek nélkül nem tudnának ilyen hatékony segítséget nyújtani - emelte ki Tuzson Bence.

Király Nóra (Fidesz) országgyűlési képviselő, az áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében úgy fogalmazott, egy régi álom vált valóra azzal, hogy a nyolc évvel ezelőtt, az országban elsőként megnyitott, Budapest VII. kerületében működő központot sikerült felújítani.

Az elmúlt években számtalan áldozatsegítő központot adtak át, már majdnem minden vármegyében működik ilyen intézmény, januárra pedig országos lesz a lefedettség, továbbá már több mint 150 együttműködési megállapodást kötöttek civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, egyházakkal, kormányhivatalokkal és a rendőrséggel - számolt be róla.

Király Nóra a panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztériumban azért dolgoznak, hogy minden ember értesüljön a központok létéről, és szükség esetén tudjanak ott segítséget kérni.

Király Nóra fontosnak nevezte a tabuk ledöntését, szerinte minél többet kell beszélni a problémákról, nem szabad a szőnyeg alá söpörni ezt a témát.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány elmondta, napi kapcsolatban vannak az áldozatsegítő központokkal, 2023-ban 1100, 2024-ben 1200, idén már több mint 1800 sértettet irányítottak tovább ezekbe, ami jól mutatja az együttműködés szorosságát.

Jelenleg 36 áldozatvédelmi referens teljesít szolgálatot náluk, akik segítik a sértetti jogok érvényesülését, és igyekeznek mindenkinek olyan segítséget nyújtani, amilyenre szükségük van - fűzte hozzá.

Bíróné Szunai Orsolya, a Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátora, a beszélgetés moderátora elmondta, működésük célja az áldozatok támogatása, megerősítése, biztonságérzetük visszaadása.

Mészár Erika, Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója beszámolt arról a tapasztalatukról, hogy a központokban az ügyfelek bátrabban, nagyobb bizalommal nyílnak meg előttük, kollégái pedig igyekeznek utat mutatni a jog bonyolult rendszerében a hozzájuk fordulóknak.

Lauda Zoltán, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője a bűncselekmények megelőzésének fontosságára helyezte a hangsúlyt, ugyanakkor elmondta, hogy fontos tudatosítani a sértettekben, hogy semmilyen hátrányuk nem származik abból, ha továbbítják az ügyüket az áldozatsegítő központhoz.

Radich Orsolya, a Pest Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója arról beszélt, milyen irányba lehetne még bővíteni a központok munkáját. Véleménye szerint be lehetne vonni a hivatásos gondnokokat vagy a falugondnokokat is.

Az újranyitási ünnepség alkalmából a minisztérium együttműködési megállapodást írt alá Budapest Főváros Kormányhivatalával, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségével, valamint a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvánnyal. Utóbbi kuratóriumi elnöke, Vetter Szilvia bejelentette, hogy a minisztériummal kötött megállapodás értelmében két budapesti és két vidéki központban kísérleti projektként állatasszisztált foglalkozásokat fognak tartani az áldozatoknak.

(MTI)