Navracsics Tibor emlékeztetett: "éppen Magyary Zoltán ismerte fel, hogy úgy kell meghúzni a közigazgatási határokat, ahogy az emberek mozognak, nem pedig a közigazgatási határok közé szorítani az emberek életét".
A miniszter hangsúlyozta, hogy a tavaly év végén elfogadott új területfejlesztési törvény már egyértelműen ezen alapelv szerint fogalmazódott meg.
Eddig közigazgatásiegység-alapú fejlesztések voltak, a pályázati rendszer nem az együttműködést segítette, hanem a versengést ösztönözte. A települések sok esetben párhuzamosan indultak harcba a forrásokért, hogy ugyanazokat a fejlesztéseket valósítsák meg - ismertette.
Elmondta, a térségi együttműködés serkentésével arra tesznek kísérletet, hogy pénzügyi és pályázati eszközökkel, valamint fejlesztési koncepciókkal is rávegyék az önkormányzatokat: közösen fogalmazzák meg koncepciójukat, és együtt induljanak forrásokért.
"Együttműködni persze mindig nehezebb, mint külön indulni" - jegyezte meg. Jó példaként emlékeztetett arra, hogy amikor Veszprém volt Európa Kulturális Fővárosa, a Bakony-Balaton térséggel olyan együttműködést hoztak létre, amelyben 116 település vett részt.
Navracsics Tibor előadásában bemutatta, hogy Budapestet leszámítva még az ország két legfejlettebb régiója is csak az Európai Unió átlagos fejlettségének a felét érte el. Az összes többi régió a felzárkózó kategóriában található, és a versenyképességi mutató is ugyanezt tükrözi.
Kitért arra: Ausztria és Dél-Németország munkaerő-elszívó hatása miatt a Nyugat-dunántúli régió is felzárkózási problémákkal küzd, és ha sem sikerül új dinamikát hozni a térség növekedésébe, megreked a fejlődése.
A miniszter véleménye szerint az elmúlt tíz év ipartelepítése, a gyorsforgalmi úthálózat építése hozott eredményeket, de sokkal átgondoltabb és szélesebb körű fejlesztéspolitikát kell megvalósítani az elkövetkező években ahhoz, hogy a felzárkózás gyorsabb ütemű legyen.