Tudott a gyermekvédelem gondjairól az előző kormány, mégsem tett semmit

A megtalált dokumentumok bizonyítják, hogy 2016-ban a volt kormányfő, Orbán Viktor maga javasolta a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola igazgatója, Vásárhelyi János kitüntetését. Ő az a vezető, akit később pedofil bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítéltek. Az ellene megfogalmazott vádak nem voltak új keletűek: már öt évvel Orbán Viktor személyes ajánlása előtt érkeztek a magyar államhoz a Vásárhelyivel szembeni súlyos jelzések, rendőrségi nyomozás és ombudsmani vizsgálat zajlott, az erről szóló jelentést a kormány illetékes minisztériuma is megkapta. Mindez nem gátolta az előző kormányfőt, hogy kitüntesse a pedofil igazgatót, aki a legkiszolgáltatottabb gyerekek védelme és nevelése helyett életre szóló lelki sérüléseket okozott nekik. Éveken keresztül zaklatta a rá bízott kiskorú fiúkat.

Segítője, aki elhallgattatta a kiszolgáltatott és megalázott gyerekeket, államfői kegyelmet kapott. Pedig igyekezete, hogy egy pedofil bűnöző rémtetteit rejtegesse, egyértelműen kiderült az ellene hozott jogerős ítéletből. Szabadlábon aztán az első dolga volt, hogy elkövesse ugyanazt a bűnt: megpróbált lebeszélni egy sértett fiatalt arról, hogy kiálljon az igazáért, megnevezze a bűnösöket, feltárja a lelki és fizikai erőszak bizonyítékait.

Mint a Gyermekvédelmi jelentés is rámutat, a gyermekek bántalmazása szisztematikus és folyamatos volt ebben a rendszerben. A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium saját belső adatai szerint az állami fenntartású gyermekvédelmi intézményekben 2024-ben 1959, 2025-ben 1684 gyermekbántalmazási esetet rögzítettek, két év alatt pedig 2249 alkalommal történt rendőrségi feljelentés, azaz naponta átlagosan több mint három rendőrségi feljelentés készült. Ezek a számok önmagukban arra utalnak, hogy a vezetés tudott a súlyos problémákról, de a belső anyagok egyértelműen bizonyítják: az előző kormány tisztában volt a rendszerszintű visszaélésekkel.

Ugyan a kegyelmi botrány után, 2024. február 29-én a Belügyminisztérium országos soron kívüli ellenőrzést rendelt el, márciusban és áprilisban 467 bentlakásos gyermekvédelmi intézményt vizsgáltak végig, és a jelentések leírták a most is bemutatott problémákat. Miközben a dokumentumok brutális méretű bántalmazásról és finanszírozási problémákról szóltak, Fülöp Attila, a gyermekvédelemért felelős államtitkár még 2024 áprilisában is azzal bagatellizálta el a gondokat, hogy „kezdünk tízmillió gyermekvédelmi szakértő országa lenni”. Gulyás Gergely volt miniszter pedig úgy fogalmazott, hogy „alapvetően nem pénzkérdésről van szó”. Az emberségről, a finanszírozási problémák miatt kialakuló éhezésről, a fizikai, pszichés és szexuális bántalmazásokról, a prostitúcióról, a szerhasználatról nem beszéltek, és nem is tettek lépéseket a gyermekek szenvedésének megakadályozására. Emlékezetes, hogy még a civil adományokat sem engedték átvenni. Az intézményvezetőknek adott utasítással tiltották meg az általuk „nettó provokációnak” minősített segítségnyújtás elfogadását.

2025 áprilisában Orbán Viktor akkori kormányfő egy interjújában azt mondta, hogy az állami gondozásban lévő gyerekek ellátása rendben van. Állítása szerint a rájuk bízott gyerekekkel tisztességesen bántak, megfelelő helyen voltak, megfelelő körülmények között és megfelelően fölkészített emberek foglalkoztak velük. A ma megismert tények alapján ezek a kijelentések mélységes cinizmusról és embertelenségről tanúskodnak az előző kormány legfelsőbb köreiben.

Ezt a hozzáállást mutatja Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter tavaly szeptemberi megnyilvánulása is, amikor a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazásokról azt mondta, hogy „ebben a büntetőügyben kiskorú sértett nem merült fel”. Később videófelvételek bizonyították, hogy az intézetben vezető beosztású felnőttek verték a rájuk bízott gyerekeket. Volt olyan kiskorú, akit az egyik vezető a falhoz vágott, majd a földön fekve ötször-hatszor megrugdosott. Egy másik felvételen egy fiút az asztalra rántott, a földre vitt és megrúgott. Tavaly decemberben aztán a legfőbb ügyész is kénytelen volt beismerni, hogy a nyomozás több mint egy tucat kiskorú sértettet azonosított. A nyomozásban szexuális visszaélés, szexuális erőszak, gyermekprostitúció kihasználása és kiskorú veszélyeztetése miatt is vizsgálódtak.

2026 februárjában elkészült egy újabb kormányzati belső vizsgálat, amelyet Pintér Sándor akkori belügyminiszter rendelt el és hagyott jóvá. Ez ismét azt rögzítette, hogy a problémákról a rendszer különböző szintjein tudtak. Ebben a dokumentumban leírták, hogy bár a jogszabályi kötelesség 4000 forintot költeni naponta egy gyermek étkezésére, a vizsgálatban szereplő intézmény csak 1500 forintot költ ebből étkezésre, a többit működésre költi. Tehát olyan finanszírozási problémákkal kell működtetni az intézetet, hogy emiatt az ott lakó fiatalok éheznek. Hiába fogalmazott a jelentés nyíltan, a szükséges strukturális intézkedések elmaradtak.

A napvilágra kerülő hiányosságokért, visszaélésekért, büntetőjogi esetekért az előző kormány egyetlen tagja sem kért bocsánatot. Sem a bántalmazott és megalázott áldozatoktól, sem a gyermekvédelemben méltatlan körülmények között a fennmaradásért küzdő dolgozóktól, sem a hazugságokkal félrevezetett társadalomtól.