2023. július 5-én jelent meg az Európai Bizottság jogszabályjavaslata az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról.

A javaslat az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti azok felhasználását, forgalmazását. Az első kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását, a javaslat szerint, semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba. A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél pedig számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében. Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utókövetésre sem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros hatása az adott terméknek.

Fontos továbbá, hogy a javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez azért is meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára, mert 2015-ben, éppen hathatós magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérnünk az EU GMO irányelvének módosítását, annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. A jelenlegi javaslat ezt a vívmányt újra elvenné a tagállamoktól.

Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek - például a génszerkesztés -, segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Azaz laboratóriumi eszközökkel célzottan lehet belenyúlni a növényi genomba. E technikákat a kutatásban, fejlesztésben számos területen alkalmazzák, az egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig. Magyarországon is számos ilyen kutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél. A kutatásokat támogatjuk, hiszen hozzájárulhatnak a fejlődéshez és hazánk versenyképességéhez. Ugyanakkor, míg a zárt rendszerű felhasználások, azaz laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetőek, addig a termesztés, ami valójában a növény környezetbe történő szándékos kijuttatását jelenti, olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy ilyen termék a piacra kerül. Amennyiben egy előre nem vizsgált káros hatás bekövetkezik, akkor már késő lépni, mert a természetből visszavonni ezeket a szervezeteket nem lehet. Ezért az így létrehozott szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozása elengedhetetlen. Magyarország részéről mindenekelőtt az elővigyázatosság elvét tartjuk szem előtt ezen új génkezelési eljárások kapcsán is, és nem támogatunk semmilyen kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba az Európai Unióban.

Elsődleges szempont számunkra az élelmezés, és élelmiszerbiztonság megerősítése és fenntartása, továbbá a hagyományos, különösen az ökológiai gazdálkodást folytatók érdekeinek védelme. Éppen ezért a rendeletbe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek biztosítják az NGT termékek megfelelő jelölését, nyomon követését és lehetővé teszik az ökológiai gazdálkodásból való kizárásukat. A fogyasztók választási szabadságának biztosítása is csak a kötelező jelölés fenntartásával érhető el. Ezért sem hagyhatjuk, hogy az új génkezelési eljárásokkal létrehozott termékeket mindenféle előzetes vizsgálat és engedélyezés nélkül lehessen forgalomba hozni.

A GMO-mentes hazai stratégia tehát nem változik. Az európai uniós szintű tárgyalások megkezdődtek, ahol hazánk továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottakért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.