A hazai gazdaság bővülése megelőzi többek közt a belga, a francia, az olasz, a holland, a román, a lett vagy éppen a német gazdaság teljesítményét.
A második negyedévben ezáltal tovább folytatódott hazánk felzárkózása az EU átlagához, hiszen a magyar növekedés több mint kétszeresét éri el az Eurozóna (0,6%) bővülési ütemének és lényegesen kedvezőbb, mint a 0,8%-ot elérő uniós átlag.
Mindezt a magyar gazdaság úgy érte el, hogy a kedvezőtlen külső körülmények, az elhibázott brüsszeli szankciós politika, valamint a háború elhúzódása visszafogja hazánk iparát és a fogyasztói bizalom erősödését. A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül ugyanis rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal fékezi a befektetéseket.
A kormány várakozásai szerint idén ősszel már egy békeköltségvetést terjeszthet az Országgyűlés elé, mely a kkv-k támogatását valamint a családok segítését célzó akcióterveken keresztül a gazdasági növekedést is fellendítheti. A célzott kormányzati intézkedések és a háború minél gyorsabb lezárása hozzájárul a jövő évi 4%-os GDP növekedés eléréséhez, melyben a kormány továbbra is bízik.