A miniszter kifejtette, a mezőgazdasági témák és kihívások hasonlók a két ország között. Az agráriumnak számos nehézséggel kell megküzdenie, mint például az orosz-ukrán háború és klímaváltozás hatásai. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség fenntartása azonban közös felelősségünk. A találkozón erdészeti kérdések is szóba kerültek. A miniszter szerint szakmai vitát kell lefolytatni arról, hogyan és milyen új erdőtelepítéseket hajtsunk végre a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

Nagy István kiemelte, nagyon szívesen megosztjuk a tapasztalatinkat a búzatermesztéssel és a GMO mentes termeléssel kapcsolatban. Magyarország az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra a génbankjaiban keresi a megoldásokat. A régi magyar fajták nemesítésével komoly eredményeket tudunk elérni. A világon az egyik legnagyobb génbank működik hazánkban. Vannak nagy állami kutatóintézeteink, Martonvásáron, ami az éghajlatváltozásra adódó megoldást keresi, Szegeden pedig a toxin rezisztenciával kapcsolatban végeznek vizsgálatokat. Az eredményeinket pedig készek vagyunk megosztani osztrák partnereinkkel – fűzte hozzá.

A tárcavezető az ukrán mezőgazdasági termékek kapcsán arról beszélt, a szárazföldi szállítmányozás magas költsége miatt nem jut el a gabona a földközi-tengeri kikötőkbe, ezért beragad az Ukrajnával szomszédos frontországokba, ezzel komoly piaci feszültséget okozva a gazdálkodóknak. Hazánk elkötelezett abban, hogy megvédjük a magyar termelők érdekeit és hossz távú megoldást találjon a kihívásokra – hangsúlyozta.

Kifejtette, az osztrák vásárlói tudatosságot nekünk is el kell sajátítanunk, illetve a bormarketing területén is példaként tekintünk Ausztriára. Emellett az osztrák mezőgazdasági kárenyhítési rendszer tekintetében felhalmozott tapasztalatokat is szeretnénk megismerni, továbbá az agrárdigitalizáció vonatkozásában is fontos szövetségese hazánk Ausztriának.

A miniszter részt vett a magyar-osztrák gazdasági kerekasztal-beszélgetésen is, ahol a magyar agrárium megújítására hívta fel a figyelmet. Kifejtette, ma az jelent valódi versenyelőnyt a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő szaktudással, kellő rugalmassággal és nyitottsággal válaszolnak. A mostani uniós költségvetési ciklus forrásait Magyarország 2021-től soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti forrással egészítette ki és kezdte felhasználni. Már több mint 11 ezer pályázat részesült hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint beruházási támogatásban – tette hozzá.

Nagy István elmondta, a magyar gazdálkodók 2022-ben 686 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számítva 81 százalékkal többet, mint 2010-ben. Így nem véletlen, hogy a területi termelékenységben az elmúlt 12 évben a hektárra jutó hozzáadott érték több mint két és félszeresére növekedett. A mezőgazdaság beruházásai látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez – sorolta a tárcavezető.

Nagy István ausztriai látogatásán Kismartonban egyeztetett Hans Peter Doskozillal, Burgenland tartományfőnökével is.