Törvényjavaslat az uniós források felszabadításáért

Történelmi jelentőségű jogszabálycsomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. Erősebb átláthatóság, szigorúbb vagyonnyilatkozati szabályok, hatékonyabb korrupcióellenes garanciák

Forrás: Magyarország Kormánya

2026. 06. 09.

Budapest

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatot. A törvénycsomag célja, hogy Magyarország teljesítse azokat a korábban vállalt jogállamisági és intézményi feltételeket, amelyek az uniós források mielőbbi felszabadításához szükségesek.

A javaslat megerősíti a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, szélesíti az átláthatósági szabályokat, és új garanciákat vezet be a korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályozás az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó úgynevezett szupermérföldkövek teljesítését szolgálja, és nem ideológiai vagy világnézeti kérdésekről, hanem kizárólag az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek teljesítéséről szól.

A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása. A javaslat kiterjeszti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget több közjogi és állami tisztségviselőre, előírja a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok csatolását, valamint megerősíti az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosítványait. A szándékosan valótlan vagy lényeges adatot elhallgató vagyonnyilatkozatoknak érdemi jogkövetkezményei lehetnek, egyes esetekben akár a megbízatás megszűnésével is járhatnak.

A javaslat büntetőjogi eszközökkel is fellépne a vagyonnyilatkozati kötelezettség megsértésével szemben: önálló tényállásként jelenne meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása, illetve a valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele.

A törvényjavaslat jelentős változtatásokat tartalmaz a közbeszerzések területén is. Erősíti az ajánlattevők tulajdonosi hátterének átláthatóságát, bővíti a közzétételi kötelezettségeket, szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és nagyobb szerepet ad az Integritás Hatóságnak a közbeszerzési jogsértések feltárásában.

A közérdekű adatok nyilvánossága is bővül: a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban több szervezetnek és több adatnak kell megjelennie, kereshető és összehasonlítható formában. Ez erősíti a közpénzek felhasználásának társadalmi ellenőrizhetőségét.

A javaslat emellett rendelkezik egyes, felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, valamint az ehhez kapcsolódó átmeneti, elszámolási és ellenőrzési szabályokról.

A törvény elfogadása fontos lépés abban, hogy Magyarország mielőbb hozzáférjen a neki járó európai uniós forrásokhoz. A magyar emberek érdeke az, hogy ezek a források átlátható, ellenőrizhető és korrupciómentes rendszerben váljanak hozzáférhetővé.