A kormány a bérmegállapodással érdemben hozzájárul a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a gazdasági bővülés eredményeiből a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön.
A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését célozva teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját. A minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében átfogó hároméves bérmegállapodás jött létre a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai, vagyis a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint Magyarország Kormánya között. A történelmi megállapodás aláírására a miniszterelnök jelenlétében került sor.

Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar munkavállalók és a családok. Ennek megfelelően a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedik, azaz 2010-hez képest mintegy négyszeresére nő a kötelező legkisebb munkabér összege, miközben a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval dolgoznak többen Magyarországon. A béremelés dinamikájának követnie kell a gazdasági és vállalati hatékonyság mutatóinak növekedését, ezért a minimálbér 2026-ban további 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet. Így 2027-ben a minimálbér eléri az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Mindezek mellett a
VKF tagjai a garantált bérminimum jövő évi emelésében is megállapodtak, így annak mértéke 2025-ben 7 százalékkal 348 800 forintra fog növekedni.

A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. A bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának további növelésére van szükség. Ezért a kormány az Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében mintegy 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését.

A megállapodás garantálja, hogy jövőre is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje, hiszen a minimálbér 2025-ös 9 százalékos emelkedése és a dinamikus bérnövekedés jelentősen meghaladhatja a várhatóan három-négy százalékos infláció mértékét. A bérek tartós és érdemi emelkedése hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.
A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését további intézkedésekkel, a munkáshitel program elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával is támogatni fogja. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.