A tárcavezetők a két ország közötti jövőben katonai együttműködés jogi alapjait megteremtő szándéknyilatkozatot írtak alá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, a két ország magas szintű kapcsolatai rendszeresek és a kölcsönös bizalmon alapulnak. A honvédelmi miniszter szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban mindkét ország a békét szorgalmazó álláspontjáról ismert és minden lehetséges alkalommal - így Ankarában is - szorgalmazzák a tűzszünetet és a béketárgyalások azonnali megkezdését.

„Ebben egyetértünk török barátainkkal, és nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyet a béke érdekében tesznek, akár közvetítőként is a harcoló felek között" - mondta a honvédelmi tárca vezetője.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: Törökország is nyújt humanitárius segítséget, Magyarország pedig történetének legnagyobb humanitárius programjában segíti Ukrajnát és a háború elől menekülőket. A honvédelmi miniszter egyetértett a török védelmi miniszterrel abban, hogy a háború mellett figyelmet kell fordítani „a NATO 360 fokos, vagyis minden oldalról érkező fenyegetettségére is". Hozzátette: Törökország élen jár a terrorizmus elleni küzdelemben és mindkét nemzet egyaránt elkötelezett és megbecsült tagja a NATO-nak.

 

-

Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Hulusi Akar egyetértett a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságában is. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország katonai erővel is jelen van a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a KFOR-ban, amelyet a közelmúltig magyar parancsnok irányított, egy év múlva pedig Törökország tervezi átvenni a parancsnokságot Olaszországtól. A két ország hadserege kiemelt területeken működik együtt. Az ukrajnai háború kezdete után szinte azonnal a NATO keleti szárnyának megerősítésére Magyarország egy harccsoportot állított fel, amelynek Törökország is tagja, emellett a NATO parancsnoki struktúrájába illeszkedő, Székesfehérváron működő többnemzeti parancsnokság is török részvétellel működik.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: Magyarország 2017 óta történetének egyik legnagyobb haderőfejlesztését hajtja végre, ennek részeként az elavult technológiát NATO-kompatibilis, modern eszközökre cserélik le. Ebben számítanak a török védelmi ipar termékeire is - tette hozzá -, példaként említve a török alapokra épített Gidrán harcjárművet, amelyből tíz már a Magyar Honvédségnél teljesít szolgálatot, és további negyvenet várnak magyarországi összeszerelésre.

A honvédelmi miniszter elmondta azt is, hogy a két ország történelmi kapcsolatát emeli ki az első világháborúban, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege katonáinak emléket állító emlékmű felavatása a kétnapos látogatás keddi napján, valamint a Magyarország és Törökország 100 éves diplomáciai kapcsolatainak évfordulójára meghirdetett kulturális emlékév is, 2024-ben.

 

(honvedelem.hu)