Több pénzből gazdálkodhattak, többet is vásároltak a magyar családok
2020. február óta nem tapasztalt mértékben, közel tíz százalékkal nőtt idén februárban a hazai boltok forgalma. Az ágazat teljesítményjavulásához a leginkább a nemélelmiszer-kiskereskedelemben, azon belül minden üzlettípusban megugró eladások járultak hozzá. A benzinárstop nyomán már a korábbi mutatóihoz legnehezebben felzárkózó üzemanyag-értékesítés is felülmúlta a járványhelyzet előtti szintjét.
A kiskereskedelem teljesítménye 2013 nyarától a koronavírus hazai megjelenéséig, több mint 80 hónapon át folyamatosan javult. A szektornak az átmeneti visszaesést követően tavaly őszre sikerült meghaladnia 2020 eleji volumenét. Idén februárban a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek mindegyikében, így a leghosszabban lábadozó bútor- és műszakicikk-boltokban is jelentősen nőttek az eladások. A benzinkúti értékesítés 19 százalékos emelkedésében minden bizonnyal szerepet játszott a legkelendőbb üzemanyagokra bevezetett 480 forintos árplafon. A teljes forgalom közel tizedét teszi ki az e-kereskedelem, amely most már rendszeresen a 100 milliárd forintos havi szint felett teljesít.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár kiemelte: „Februárban kapták kézhez először az ötödével magasabb minimálbérnek és az ágazati béremeléseknek köszönhetően nagyobb fizetéseiket a magyar munkavállalók. Ezen felül számos kormányzati intézkedés – a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésétől a családi adóvisszatérítésen át a fiatalok szja-mentességéig – hagyott több pénzt az embereknél 2022 első hónapjaiban. Főként a háztartások gazdasági mozgásterének bővülése érhető tetten a nagyarányú kiskereskedelmi forgalomnövekedésben. Az ukrán háború, annak gazdasági következményei és az infláció alakulása nagyban befolyásolhatja a háztartások költekezési hajlandóságát. A rekordmagas foglalkoztatottság és a keresetek emelkedése azonban akár a fogyasztás további élénkülését is megalapozhatja.”