Csák János elmondta, tavaly a jelentkezÅ‘k száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nÅ‘tt a felsÅ‘oktatási képzési rendszer vonzereje. A kormány célja, hogy "gazdaságilag erÅ‘s, kulturálisan magabiztos, magabÃró családokból" álló nemzet éljen itt, a Kárpát-medencében - jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva: minden egyes szakpolitikai intézkedés ezt szolgálja.
Csák János felidézte, az elmúlt öt évben a felsÅ‘oktatási rendszerben nagyon sok változtatást léptettek életbe, ezek azt szolgálták, hogy minél több jogosÃtványt adjanak oda a családoknak, a fiataloknak, és egyben kielégÃtsék Magyarország gazdasági és kulturális igényeit.
A GDP folyamatosan, erÅ‘teljesen nÅ‘, és ehhez az kell, hogy a képzési rendszerben olyan képzési struktúrákat épÃtsenek ki, amelyek szolgálják a gazdaságot
- fűzte hozzá. A miniszter emlékeztetett, ezért kezdeményezték tavaly - sok konzultáció után - a felvételi rendszer megváltoztatását, és ezért adtak több jogosÃtványt az egyetemeknek.


Csák János kiemelte azt is, sokkal többen jelentkeztek a felsÅ‘oktatásba hátrányos helyzetű járásokból, mint korábban. Külön örömtelinek nevezte, hogy a tanár, a tanÃtó és az óvodapedagógus szakokra is a korábbinál többen jelentkeztek.
A részleteket ismertetve Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsÅ‘oktatásért felelÅ‘s államtitkára arról beszélt, a megújult magyar felsÅ‘oktatásba 126 449-en jelentkeztek, az immár teljes elektronikus felvételi eljárás keretében. A megújÃtott felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezÅ‘i számot. Továbbá százezer olyan leendÅ‘ hallgató jelentkezett, akinek nincs diplomája. Ez utóbbi szám 26 ezerrel nagyobb a tavalyinál, azaz az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nÅ‘tt a diplomával még nem rendelkezÅ‘ jelentkezÅ‘k száma - közölte.
Az államtitkár elmondta, minden ötödik jelentkezÅ‘ műszaki, természettudományi, matematikai vagy informatikai területre szeretne bejutni. Az idÅ‘sebbek esetében is erÅ‘teljes az emelkedés: 32 százalékkal többen jelentkeztek. A legidÅ‘sebb jelentkezÅ‘ 75 éves, Å‘ germanisztika szakon szeretne tanulni. Hankó Balázs kitért arra is, hogy nÅ‘tt a vidéki felsÅ‘oktatási intézmények népszerűsége: a nyÃregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nÅ‘tt a jelentkezÅ‘k száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni hallgatók. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar felsÅ‘oktatásban tizenegy egyetem "elitligás", azaz a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában van.


A sajtótájékoztató után Csák János a témában tartott háttérbeszélgetésen az elmúlt hónapokban felvetÅ‘dött kérdésekre reagálva arról beszélt, hogy a felsÅ‘oktatásban ma csökken a lemorzsolódás, mind a hazai, mind a külföldi hallgatók esetében. Ez meglátása szerint annak tudható be, hogy az intézmények sokkal több gondot fordÃtanak a "diákjólétre". A miniszter kiemelte azt is, hogy 2018-hoz képest kiugróan jó teljesÃtményt értek el az egyetemek, miután nÅ‘tt a publikációk száma. Ugyancsak kritikákra reagálva Csák János azt mondta, nem igaz, hogy "inflálódna" az egyetemi tanárok kinevezési rendje.
Kérdésekre válaszolva közölte, GDP-arányosan az európai uniós átlag felett költ Magyarország a felsÅ‘oktatásra a tavalyi és a tavalyelÅ‘tti adatok szerint. A stratégiai változások meghozzák majd az eredményeket, a felsÅ‘oktatásban két év alatt szemmel látható a javulás - jelentette ki Csák János, hozzátéve: a felsÅ‘oktatás átalakÃtása az egyik legnagyobb sikeres projekt az elmúlt 33 évben. Kijelentette azt is, hogy az Erasmus-programban saját forrásból biztosÃtják majd 2024-tÅ‘l a finanszÃrozást. A miniszter közölte, 2013-ban a külföldi hallgatók száma 13-14 ezer volt, mára ez több mint 42 ezerre nÅ‘tt.


Hankó Balázs a háttérbeszélgetésen elmondta, a jelentkezÅ‘k száma az alapképzésben emelkedett jelentÅ‘s mértékben: mÃg tavaly 65 százalék jelentkezett alapképzésbe, idén ez az arány 70 százalék. Továbbá 74 százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésbÅ‘l a felsÅ‘oktatásba, mint tavaly. A jelentkezÅ‘k 60 százaléka nÅ‘, 40 százaléka férfi.
Az első diplomaszerzésre jelentkezők száma 100 ezerre nőtt, tavaly 74 ezer volt, mindez 34 százalékos emelkedést jelent
- közölte az államtitkár. Szólt arról, hogy a "modellváltott" intézményeket választották a legtöbben (62 százalék). Emelkedett továbbá az egyházi intézmények aránya: tavaly 9, ma már 11 százalék az arányuk. Az állami intézmények aránya (23 százalék jelenleg) viszont csökkent. A legtöbben (17 829) az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek, a szám 16 százalékos növekedést mutat - közölte Hankó Balázs.
Az ELTE után a Debreceni Egyetem (11 351 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (9 015) következik. Az államtitkár elmondta, nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége: a jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60-40 százalék volt.


Hankó Balázs közölte, idén mintegy 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanÃtónak, a tavalyi 4400-hoz képest. A közreadott sajtóanyag szerint idén 88 074-en jelentkeztek alapképzésre, mÃg tavaly 63 622-en. Mesterképzésre 21 396-an szeretnének bekerülni, 2022-ben ez a szám 18 193 volt. Az osztatlan képzésre jelentkezÅ‘k száma a tavalyi 11 090-rÅ‘l 12 232-re nÅ‘tt. FelsÅ‘oktatási szakképzésben az idén 4747, tavaly 6285 jelentkezÅ‘ volt. A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi volt, 21 százalékkal.