A világon közel 30.000 egyetem működik, amelyből ezen két szervezet mindössze a legjobb 5-6%-ot rangsorolja évente. A QS világranglistája – amelyre 106 ország 1500-nál is több egyeteme került fel – olyan fontos szempontok szerint értékeli az intézményeket, mint az akadémiai és a vállalati megítélés, a publikációk idézettsége, a hallgató-oktató arány vagy épp a nemzetközi kutatási hálókban történő együttműködések. Az idei év újdonsága a nemzetközi sokszínűséget mérő mutató, amely nemcsak a külföldi hallgatók arányát veszi figyelembe, hanem azt is, hány országból érkeztek.

A rangsorban a legjobban szereplő magyar intézmény a Debreceni Egyetem lett, amely 11 helyet ugorva az 563. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 584., míg a Szegedi Tudományegyetem az 597. helyet szerezte meg. Javított pozícióján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem: előbbi a 711–720., utóbbi pedig a 741–750. helyre került. A verseny élesedése ellenére stabilan őrzi helyét az 1001–1200. kategóriában a győri Széchenyi István Egyetem, s ugyanitt kapott helyet az egy kategóriát előrelépő Óbudai Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A Miskolci Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem az 1201–1400. kategóriában szerepel.

A THE Impact Rankings elnevezésű ranglistája a világ egyetemeit az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása szempontjából vizsgálja. A rangsorra a világ több mint 100 országának mintegy 2000 intézménye – köztük 12 magyar – került fel. Az értékelt intézmények számának növekedése ellenére összesítésben megtartotta pozícióját a világ 400 legjobbja között a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, míg a Széchenyi István Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jelentősen, a 401–600. helyre lépett előre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601–800., a Soproni Egyetem a 801–1000., a Semmelweis Egyetem, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem pedig az 1001–1500. helyen szerepel. A listára újonnan felkerült Budapesti Metropolitan Egyetemet, illetve a kecskeméti Neumann János Egyetemet az 1500+ sávban jegyzik.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai 17 területet ölelnek fel, amelyekben a magyar egyetemek – köztük kilenc megújult intézmény – külön-külön is kiválóan teljesítettek. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az „éhezés megszüntetése” alkategóriában a világ 35. legjobbja lett, míg a Szegedi Tudományegyetem kettőben is a top 100-ba jutott („vizek, óceánok és tengerek védelme”, illetve „béke, igazság és erős intézmények”). A Széchenyi István Egyetem megtartotta pozícióját a világ 200 legjobb intézménye között a „fenntartható városok és közösségek” alkategóriában, illetve javított két másik területen, és már a legjobb 300-ban szerepel („béke, igazság és erős intézmények”, „partnerség a célok eléréséért”), míg a Semmelweis Egyetem az „egészség és jólét” területen található a top 200-ban. A hazai felsőoktatási intézmények összesen nyolc alkategóriában kerültek a világ 200 legjobbja közé, például a „minőségi oktatás” vagy a „szárazföldi ökoszisztémák védelme” terén.

„A magyar egyetemek sikeressége jól mutatja a hazai felsőoktatás fejlődését, amelynek középpontjában a minőségi képzések, a nemzetközi kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint a hallgatók támogatása áll. Az eredmények alátámasztják, hogy a hazai intézmények nemcsak megállják a helyüket a globális felsőoktatási versenyben, hanem közelítenek annak élmezőnyéhez” – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.