Az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium közös szervezésében, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) lebonyolításában megtartott konferencián az államtitkár elmondta: ez a felhívás a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programjában is nyitva állt és a korábbi hétéves ciklusban 161 vidéki önkormányzat nyert 23,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást.
Hozzáfűzte: a támogatás a Közös Agárpolitika Stratégiai Terv keretében folytatódik, és a kormány az unióban adható legmagasabb, 80 százalékos társfinanszírozást biztosít a programhoz.
Az Egyedi szennyvízkezelési megoldások támogatása című kiírás azoknak az önkormányzatoknak szól, ahol nem lehetséges, vagy csak nagyon magas költségek mellett oldható meg a szennyvízelvezető törzshálózatra való rácsatlakozás, de kiemelt fontosságú az alternatív szennyvíztisztítási megoldások alkalmazása - áll az agrártárca közleményében.
Az önkormányzatok október 30-tól nyújthatják be pályázataikat, a támogatás legfeljebb 500 millió forint lehet 95 százalékos maximális támogatási intenzitás mellett, így a településeknek minimális önrész szükséges - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a támogatási összeg legfeljebb 50 százalékáig előleget is igényelhetnek.
A beruházások megvalósítására legfeljebb 36 hónap áll rendelkezésre, a támogatási okirat véglegessé válását követő naptól - ismertette.
Hangsúlyozta: a most induló 10 milliárd forintos pályázati keretösszeget szükség esetén további forrásokkal egészítik majd ki.
Viski József szólt arról is, a jelenlegi agrártámogatási időszakban több olyan felhívás jelent meg, amely a települési önkormányzatoknak is lehetőséget ad fejlesztési és infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra, ezek közé sorolta, hogy 2500 kilométer hosszú külterületi út újult meg.
V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben több ezer milliárd forintból valósultak meg szennyvíz-infrastrukturális fejlesztések. A szennyvíztelepek száma tíz év alatt megduplázódott, jelenleg 849 működik. A háztartások több mint 83,5 százaléka kapcsolódik szennyvízelvezetési vagy biológiai tisztítási rendszerhez, míg Romániában vagy Horvátországban ez az arány 40 százalék alatt van. Ugyanakkor a 2000 lakosegyenérték (LE) alatti települések közül mintegy 938-ban részben vagy teljesen hiányzik a szolgáltatás - fogalmazott.
Hangsúlyozta: az egyedi szennyvíztisztító rendszerek megoldást jelenthetnek a kistelepülések számára, de ezeknek is vannak működtetési költségei, és fontos a felelős üzemeltetés. V. Németh Zsolt szerint cél, hogy jó gyakorlatokat és mintaprojekteket alakítsanak ki, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak, de hozzáfűzte, hogy a döntés a helyi önkormányzatok kezében van.A MaVíz műszaki bizottsága által elkészített jelentésben is kiemelték, hogy Magyarországon a csatornázottság szintje 83 százalékos, a kormány az európai uniós előírásokat teljesítve 2015 végéig biztosította a szennyvízelvezetés műszaki feltételeit a 2000 fő feletti településeken a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP ) forrásaiból. A konferencián bemutatták a kistelepülések számára elérhető a centralizált és decentralizált szennyvíztisztítás előnyeit, hátrányait.
A MaVíz tájékoztatása szerint a csütörtöki szakmai fórum célja, hogy a kistelepülések (2000 LE alatti) vezetői átfogó képet kapjanak az egyedi szennyvíztisztító berendezések működési elveiről, az üzemeltetéshez kapcsolódó feladatokról felelősségi kérdésekről és következményekről. Az eseményen üzemeltetési tapasztalatokkal rendelkező polgármesterek és szolgáltatók képviseletében szakemberek osztották meg gyakorlati tapasztalataikat.