Teljes gázzal indult a közösségi közlekedés fejlesztése a kormányváltás után
A kormány eddigi eredményeit összesítő oldalon részletesen böngészhetők a közösségi közlekedés fejlesztése érdekében hozott intézkedések. A több évtizednyi lemaradást csak hosszú évek megfeszített munkájával lehet behozni, még a szükséges források birtokában is. A munka elindult, egyes eredmények már látszanak.
Hálózat, szerelvények, állomások
Az egész országot érinti a Baross Gábor Vasútfejlesztési Program, amely egy hosszabb távú keretet ad a magyar vasút több cikluson átívelő megújításának. Összesen 3350 milliárd forintot fordít a kormány a következő években az átfogó stratégia megvalósítására. A vasúti közlekedés világos prioritások mentén újul meg: gyorsabb és a menetrendet tartó vonatokkal, korszerűbb szerelvényekkel és rendezettebb állomásokkal. A jobban működő vasút több szempontból is javítja közérzetünket. A megbízható, kiszámítható szolgáltatás hozzájárul a gépjárműforgalom csökkentéséhez, könnyebben elérhetővé teszi a vidéki térségeket, mérsékeli a környezeti terhelést. A programról részletesen írtunk ebben a cikkben.
A Baross Gábor program része 35 új, nagy kapacitású InterCity motorvonat beszerzése a legfontosabb IC-vonalakra, 42 új hév-szerelvény forgalomba állítása a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalra. Ezzel egy időben előkészítik a tíz legforgalmasabb vasútállomás megújítását is.
Javuló utastájékoztatás
Az előzőek mellett eltörpül, de egyes helyzetekben nagy segítség lehet, hogy a kormány visszaállította és továbbfejlesztette a vasúti járatok valós idejű, térképes követését. Ha egy internetes oldalon vagy telefonos alkalmazásban pontosan látszik, merre jár egy szerelvény, esetleg mennyit késik, akkor könnyebben lehet megszervezni a munkába vagy hazajárást, átszállásokat. Az utastájékoztatás szemléletváltását mutatja az is, hogy ezentúl részletesebbek a MÁV és a GYSEV havi késési statisztikái.
A vasútforgalom zökkenőmentes lebonyolítását segíti az országos közlekedésszervező létrehozása. Az új szervezet feladata, hogy országos szinten megrendelje, összehangolja és ellenőrizze a közösségi közlekedési szolgáltatásokat, de a szolgáltatókkal szemben az utasok érdekeit is következetesen képviselje. Ebben is megnyilvánul a közlekedési minisztérium szemléletváltása: a szolgáltatók belső szempontjai helyett az utasok igényei, érdekei kerülnek előtérbe. A közlekedésszervező hangolja össze a menetrendeket, alakítja ki a tarifa- és szolgáltatási rendszert.
A kormány a budapesti közösségi közlekedés fejlesztésére is indított programokat. A fővárosi önkormányzattal együttműködve nekikezdenek az M3-as metróvonal északi meghosszabbításához. Az első ütemben a jelenlegi Újpest-központ végállomástól Rákospalota-Újpest vasútállomásig épül tovább a vonal, két új megállóval a Rózsa utcánál és a vasútállomásnál.
Második ütemébe léphet a budai fonódó villamoshálózat bővítése. A kivitelezési szerződés aláírásával biztossá vált, hogy megépül a Műegyetem rakparton, a Kopaszi-gát irányába vezető új villamosvonal. A beruházás a tervek szerint 2029-re készül el. Folyamatban van a Gubacsi híd soron kívüli felújítása is, amely a vasúton fuvarozott árumennyiség több mint 10 százalékának szállítását érinti. A híd állapota miatt a szerelvények eddig legfeljebb 5 km/órás sebességgel haladhattak át a hídon. A már zajló, éjszakai és hétvégi karbantartási munkák után az új átkelő 2029 végére készül el.
Nemcsak vasút
Nemcsak a vasúti közlekedés fejlesztését támogatja a kormány: idén 5 és fél milliárd forint többletforrást biztosít a regionális repterek működtetéséhez. A debreceni, a sármelléki és a Pécs-Pogány repülőtér fontos szerepet tölthet be a helyi turizmusban és gazdaságfejlesztésben, jelenlegi utasforgalmuk azonban nem termel elegendő bevételt ahhoz, hogy saját forrásból fedezzék az összes működési költségüket. A többletforrás nélkül a többségében állami tulajdonban lévő üzemeltető társaságok a likviditási gondjaik miatt kénytelenek lettek volna bezárni, mintegy 250 munkahelyet veszélyeztetve.
Nem befolyásolja a mindennapi közlekedést, de ehhez a témához tartozik, hogy a kormány rendezte az új Közlekedési Múzeum projektjét is. A drága és megkérdőjelezett debreceni költözés előkészítését lezárta a kormány, és elkezdte az ehhez kötődő kötelezettségvállalások felülvizsgálatát. Az új központi kiállítóhely az eredetileg kijelölt budapesti helyszínen, az egykori Északi Járműjavító területén, a dízelcsarnok bevonásával valósulhat meg, a magyar műszaki tudáshoz és közlekedéstörténethez méltó, állandó otthont biztosítva.
Itt találják a kormány eredményeit összegző weboldalt.