Tanács Zoltán: egyetlen kérdés van, amit felteszünk minden döntés előtt: ez szolgálja-e legjobban a magyar emberek érdekeit?
A jogállamiság helyreállítása után, a verseny erősítése és a technológiai fejlesztések felgyorsítása nélkül Magyarország nehezen tudna tartós növekedési pályára állni – erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az Egyensúly Intézet biztonságpolitikai konferenciáján.
Az első lépés a jogállamiság helyreállítása, de a kormány egyik legfontosabb feladata az innovációs környezet megerősítése és a kiberképességek fejlesztése is – mondta el Tanács Zoltán tudományos miniszter az Egyensúly Intézet BEST (Budapest Energy and Security Talks) konferenciáján.
Tanács Zoltán arról beszélt, hogy pontosan tudja, miket ígértek a kampányban, hiszen ő felelt a programalkotás összefogásáért. A Tisza-kormány mintegy ezer vállalása közül a legfontosabbak azonban a jogállamiság helyreállítására tettek.
Ha ezek megvannak, a miniszter szerint Magyarországnak különösen a kiberbiztonsági és technológiai képességek fejlesztésében vannak lehetőségei, ahol fontos felismerni és kihasználni a nemzetközi szövetségi rendszerekben rejlő előnyöket is. Ehhez nem csinálhatják azt, mint az előző kormány, hogy egy-egy céget felemelnek és önkényesen feltőkésítenek, hanem versenyre lesz szükség, mert enélkül elkényelmesednek a szereplők.
Hasonlóan rosszul járt el a Fidesz-kormány az akkumulátorgyárak esetében is, ami két okból is hibás stratégiának bizonyult:
- egyrészt túl korán kezdték az ilyen beruházások behívását, és túl nagy mértékben ahhoz képest, hogy mennyire lehetett látni a szektor alakulását,
- másrészt önmagában kockázatos nagyon ráfókuszálni egyetlen iparágra.
Ezen kívül persze az is komoly probléma, hogy ezek a gyárak nagy arányban mellőzik a környezetvédelmi szabályok betartását, azonban hangsúlyozta, hogy az országban működő beruházásokat nem lehet egyszerűen felszámolni, mivel az elektrifikáció a következő évtizedekben is meghatározó gazdasági trend marad. Szerinte
az akkumulátoripar önmagában túl szűk fókuszt jelentett, de nem lenne helyes kizárólag politikai okokból hátat fordítani a szektornak.
Példaként említette a hétfőn felavatott Mercedes-beruházást, amely már kutatás-fejlesztési tevékenységet is hoz Magyarországra, ami már magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket is jelent. Véleménye szerint a jövő gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata, hogy képzések révén olyan tudást adjon a munkavállalóknak, amelyre a jövő munkaerőpiacán is szükség lesz.
A NATO-ban vállalt, GDP-arányosan 5 százalékos védelmi ráfordítási célról Tanács Zoltán azt mondta, hogy bár jelentős kötelezettségről van szó, egyben lehetőséget is jelent, hiszen az 5 százalékos vállalásból 1,5 százalék olyan infrastruktúra-fejlesztésekre és úgynevezett kettős felhasználású beruházásokra fordítható, amelyek nemcsak a honvédelmet, hanem a civil gazdaságot is erősítik.
A kormányzati munkáról kérdezve Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott, hogy a kabinetben rendszeresek az élénk szakmai viták, ugyanakkor a döntéshozatal során fokozatosan, lépésről lépésre haladnak előre. Elmondása szerint az ezer vállalásból az első ötven nap során már mintegy 140-et teljesítettek.
Tanács Zoltán ehhez kapcsolódva azt mondta, a kormány minden döntés, minden találkozó előtt egyetlen szempont alapján mérlegel:
ez szolgálja-e legjobban a magyar emberek érdekeit?
Szerinte ez a megközelítés határozza meg a kabinet nemzetközi kapcsolatait és napi munkáját is.