Aszálynak minősül az a kedvezőtlen időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

- a lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert nem éri el, vagy

- a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.

Az országban a fenti kritériumnak való megfelelés időben és területileg folyamatosan változik, azonban megállapítható, hogy az ország szinte teljes területét érintette valamely időszakban. Erre tekintettel az agrárminiszter közleményben ismerte el az országos vis maior helyzet bekövetkezését, 6 járás kivételével.

Az aszály fennállásának megállapítása kapcsán az agro.met.hu adataira lehet támaszkodni.

A mezőgazdasági termelő vis maior bejelentést annak bekövetkezésétől számított 21 napon belül teheti meg, melyhez nem szükséges igazoló dokumentumot csatolni, tekintettel az említett miniszteri közleményre, amely ide kattintva érhető el.

Az aszály bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.

Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.

A vis maior bejelentése előtt érdemes átgondolni, hogy az aszály következtében mely kötelezettségvállalások teljesítése lehetetlenült el, hiszen a bejelentésben ezek megjelölése is szükséges. Amennyiben a vis maior esemény következtében egy adott támogatási feltételt a mezőgazdasági termelő nem tud teljesíteni, úgy mentesülhet a nem teljesítés jogkövetkezménye alól. Fontos, hogy önmagában az aszályhelyzet fennállása nem szükségszerűen eredményezi a kötelezettségek alóli mentesülést, hiszen a termelőnek az esemény elhárítása, következményeinek mérséklése érdekében az adott helyzetben általában elvárható gondossággal kell eljárnia. Pozitív döntés abban az esetben születhet, ha a termelői intézkedések ellenére sem lehetséges a kár elkerülése, vagy azt csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A kérelmet a Magyar Államkincstár annak minden körülményét vizsgálva bírálja el.

Az aszály következtében esetlegesen nem teljesülő egyes feltételek vizsgálatához az Agrárminisztérium az alábbi, nem teljes körű példákkal kíván segítséget nyújtani:

I.

A feltételesség kapcsán több előírás teljesítését is megnehezítheti az aszály. Tipikusan ilyen eset lehet a minimális talajtakarásra irányuló 6. sz. HMKÁ előírás vagy a vetésváltást/terménydiverzifikációt célzó 7. sz. HMKÁ előírás. A 6. sz. HMKÁ keretében ugyanis épp a nyár legszárazabb, legforróbb időszakában (07.15. – 09.30.) kell gondoskodni a talajfelszín takarásáról. A legjobb szándék és a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordulhat, hogy az aszály miatt nem kel ki pl. az a másodvetés, amivel a gazdálkodó takarni szándékozta a talajfelszínt a július elején lekerülő kalászos gabonája után.

Hasonló módon az aszály következtében meghiúsulhat a terménydiverzifikáció egy olyan gazdaságban, ahol a 05.01. és 09.30. közötti időszakban egy – vagy akár több – növény nem kel ki; vagy ha ki is kel, annak gazdaságos fenntartása lehetetlen, ezért ki kell tárcsázni.

II.

Az AÖP keretében a gazdálkodó önkéntesen vállal ökológiai szempontból kedvező gyakorlatokat a különböző földhasználati kategóriákban (szántó, gyep, állandó kultúra). A gyakorlatok között több olyan is található, amelyek teljesítése az aszály, mint vis maior ok miatt ellehetetlenülhet a nyár folyamán.

Különösen azon gyakorlatok esetében állhat meg a vis maior kérelem, ahol a teljesítés konkrét időponthoz vagy időszakhoz kötődik. Az alábbi felsorolás nem tételes, mindazonáltal tartalmazza a leggyakoribb, egyszersmind legéletszerűbb eseteket:

- Az AÖP keretében önkéntesen vállalt, emelt szintű terménydiverzifikáció teljesítését megakadályozhatja az aszály azáltal, hogy az elvetett szaporítóanyag nem kel ki egyáltalán; vagy csak olyan mértékben kel ki, ami nem tekinthető teljesértékű növényállománynak.

- A nem termelő területek (ökológiai jelentőségű másodvetés, nitrogénmegkötő növények, talajtakarásos parlag) tárgyévi létesítésére és fenntartására irányuló gyakorlatok teljesítését ellehetetlenítheti az, hogy az elvetett szaporítóanyag nem kel ki megfelelő arányban.

- A gyep földhasználati kategóriákban vállalható gyakorlatok közül a legeltetésre irányulók teljesítése hiúsulhat meg leginkább az aszály miatt, hiszen a kisüléses időszak akár több hónapig elhúzódhat. Ilyenkor pedig kifejezetten káros is lehet a terület „járatása” amellett, hogy legelni sem tud értelmezhető mennyiségben az állat. A kaszálásra irányuló gyakorlatok esetében jóval árnyaltabb a helyzet, mert ott nincs konkrét időponthoz kötve a művelet elvégzése – ha tavasszal vagy ősszel kedvezőbb a helyzet, akkor is elvégezhető. Tehát nem elvárás a nyári kaszálás.

- Az állandó kultúrák esetében vállalható gyakorlatok közül leginkább a sorköztakarásra irányulók teljesítésében okozhat nehézséget az aszály, méghozzá úgy, hogy az elvetett vagy eltelepített sorköztakaró növény nem kel ki; vagy ha kikelt, akkor a szélsőséges körülmények miatt részben vagy egészben kipusztul, megsemmisül.

III.

A termeléshez kötött támogatások kapcsán az alábbi feltételek teljesülése ütközhet nehézségbe:

- Minimális hozam előírása: rizs esetében 2,5 tonna/hektár, szemes fehérjenövények esetében 1 (pl. szója), illetve 2 tonna/hektár.

- Több jogcím esetében feltétel, hogy a gazdálkodó köteles a növényt a virágzás kezdetéig megőrizni, ami súlyos aszályhelyzet esetén meghiúsulhat (érintett jogcímek: zöldség, ipari zöldségnövény, ipari olajnövény).

IV.

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) kapcsán is lehetnek olyan vállalások vagy előírások, amelyek teljesítése nehézségbe ütközhet az aszály miatt.

AKG szántós tematikus előíráscsoportok esetén nem támogatott a talajtakarás nélküli pihentetett terület hasznosítás, ugyanakkor előfordulhat, hogy az aszály miatt a terület hasznosítása talajtakarás nélküli pihentetett terület lesz. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a kedvezményezett az adott évben a vis maior kérelem keretében talajtakarás nélküli pihentetett terület hasznosítást jelöl meg, akkor az adott terület az adott naptári évben egyéb kultúraként kerül figyelembevételre a vetésszerkezeti előírások teljesítésének vizsgálatánál.

Azon vállalások esetén, amelyeket a kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt egyszer kell teljesíteni, a 2025. évi aszály nem jelent mentesítést a vállalás teljesítése alól. Ilyen vállalás például:

- A kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése és bedolgozása vagy istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása.

- Kötelezettségvállalási időszak alatt további egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése és bedolgozása vagy istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása.

- A kötelezettségvállalási időszak alatt legalább egy alkalommal a területen képződő melléktermékek (különböző szalma- és szármaradványok) bedolgozása a talajba.

Fontos megjegyezni, hogy mind az AKG, mind az Ökológiai gazdálkodás támogatása esetén, ha a kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt egy adott kötelezettségvállalással érintett terület (KET) vonatkozásában legalább három évben elfogadott vis maior körülmény miatt nem történik meg az előírásainak megfelelő hasznosítás, akkor az adott KET a támogatásból a területre addig felvett támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége nélkül kizárásra kerül.

Mindezek mellett más, fent nem ismertetett kötelezettségvállalások megvalósítása is nem várt akadályokba ütközhet az aszály következtében, így a vis maior bejelentés megtételekor körültekintően szükséges eljárni.

A vis maior bejelentés megtételében a falugazdászok kellő szakmai támogatást és segítséget tudnak nyújtani.