Zambó Péter beszédét Dr. Tóth Béla hosszú kutatói és állomásvezetői munkájának méltatásával kezdte, majd kitért a kutató nyártermesztés fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységére és egyedülálló fajta-összehasonlító kísérleteire is. Arról is szólt, hogy Dr. Tóth Béla nevéhez kötődik a pusztaszil szelektálása és fajtaelismertetése, ennek a fajtának nemcsak az alföldi viszonyok között történő alkalmazása hozott jelentős eredményeket, hanem a kedvezőtlen termőhelyi viszonyokkal szembeni toleranciájának köszönhetően alkalmas zöldövezeti, rekultivációs fásítási célokra is. Az államtitkár kiemelte, ennek a fajtának az alkalmazása a mai napig több ezer hektár kopár terület termővé tételében nyújt segítséget.

Az államtitkár beszélt a klímaváltozásról és arról, hogy a jövőben aktívan fejleszteni kell az erdők alkalmazkodóképességét, folyamatosan keresni kell a természet és az ember együttműködéséből fakadó új megoldásokat. Hangsúlyozta, ebben a munkában új lehetőséget jelent a Soproni Egyetem és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) szervezeti összekapcsolódása, amelynek köszönhetően az erdészeti kutatás és oktatás jövője így a korábbiaknál stabilabb alapokon nyugszik és hosszabb távon tervezhető.

Zambó Péter azt mondta, hogy a klímaváltozás elleni harcban fontos lépés a fával borított területek növelése is. Példaként említette az Országfásítási Programot, amellyel az utóbbi két évben jelentős eredményt sikerült elérni.

Az államtitkár zárásként elmondta, hogy Dr. Tóth Béla közel fél évszázadon át itt dolgozott a püspökladányi Farkassziget környékén, ahova később is visszajárt, és segítette a fiatalabb kutatók munkáját. „A kutatóház az ő ötlete nyomán készült el, szobra így nem is állhatna méltóbb és jobb helyen, mint itt”- emelte ki az államtitkár.