A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján az Egyesült Arab Emírségeket méltatta az ülés összehívásáért, illetve azért, mert erősíti a globális békepárti többséget, támogatja a párbeszéd csatornáinak fenntartását. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy bár regionális háborúról van szó Ukrajnában, a fegyveres konfliktus globális kihatásokkal bír, ráadásul minden egyes nappal nő az eszkaláció kockázata, s minél tovább tart a harc, annál több ember hal meg. Kiemelte, hogy a háború eszkalációja először a szomszédságban fekvő országokat éri el, Magyarország azonban nem pusztán ezért különösen érintett, hanem mert magyarok is halnak meg a harcokban.
"Márpedig nem akarjuk, hogy még több ember haljon meg ebben a háborúban. A nemzetközi közösség céljának az emberéletek mentése kellene, hogy legyen. ennek pedig egyetlen módja a béke" - szögezte le. "Ezért Magyarország azonnali tűzszünetet sürget, mert ez esélyt ad a béketárgyalásokra, és akkor lehet remény van a békemegállapodás elérésére" - tette hozzá. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy egyetlen háborúnak sincsen valós megoldása a harctéren, ott kizárólag a halottak száma emelkedhet, a rendezést mindig a tárgyalások jelentik, ezért hazánk minden szereplő erőfeszítéseit nagyra értékeli, akik készek felszólalni a béke mellett. Úgy vélekedett, hogy a háborús retorika ennek ellenére még mindig erősebb, mint a békeretorika, így a globális békepárti többségnek fel kell csavarni a hangerejét.
Kitért arra is, hogy a világ már az ukrajnai háború kitörése előtt is a fenyegetések és veszélyek korszakát élte, majd a fokozódó migrációs nyomás, a minden korábbinál nagyobb terrorveszély és a környezeti kihívások a fegyveres konfliktussal kiegészülve "borzalmas ördögi kört" teremtettek. A harcok nyomán bezuhant a gabonaexport, ez destabilizálja az amúgy is bizonytalan helyzetű régiókat, ahol ennek nyomán megerősödhetnek az extrém ideológiák, ami pedig egyenes út az újabb tömeges migrációs hullámokhoz - sorolta.
A miniszter közölte, hogy Magyarország "kettős biztonsági nyomás" alatt van, keletről a háború, délről a migráció miatt. Ennek kapcsán pedig emlékeztetett, hogy a magyar hatóságok tavaly nagyjából 270 ezer illegális határátlépés kísérletet akadályoztak meg. Ezt követően arról is beszámolt, hogy minden egyes, háborúban töltött nappal nő az esélye az újabb természeti katasztrófáknak, minthogy az Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény is veszélyes körülmények között működik.
Szavai szerint ez a helyzet ráadásul csak fokozza a nukleáris energiatermeléssel szembeni támadásokat, pedig atomenergia nélkül nem lehet megállítani a klímaváltozást, nem lehet elérni a környezetvédelmi célokat.