Szélenergia-pályázatok: részletek és határidők
Zöld utat kapnak az elmúlt évtizedben gyakorlatilag hátráltatott fejlesztések a szélenergia-pályázatok kiírásával. A kormány célja, hogy a telepítés ösztönzésével több hazai és megújuló forrást vonjon be az energiatermelésbe, amely ezzel olcsóbbá és stabilabbá válik.
Ezeket a beruházásokat részben az európai uniós Helyreállítási Alapból (RRF) megnyílt forrásokból finanszírozná a kormány, de ehhez nagyon szoros határidőket kell teljesíteni. Az intézkedési csomagról kezdett társadalmi egyeztetés lezárult, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium most összesíti az érkezett javaslatokat, észrevételeket. A tervek szerint a hónap végéig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legalább 700 MW kapacitásra ír ki pályázatot, a következő négy évben pedig összesen további 400 MW teljesítménnyel bővítenék a rendszert.
A pályázóknak legalább 15 MW szélerőművi teljesítményt és minimum 15 MVA betáplálási igényt kell vállalniuk. Ez azt jelenti, hogy a lehetőséggel a nagyobb léptékű beruházásokat kívánja ösztönözni a kormány. Előnyt jelent, ha a szélerőművi telepek létesítésére alakult projektcégek vételi jogot ajánlanak fel a tulajdonrész legfeljebb 30 százalékára egy kormányhatározattal kijelölendő állami cégnek vagy önkormányzatnak, ezzel biztosítva a működés átláthatóságát és a hosszabb távú együttműködést a helyi közösséggel.
A pályázathoz szükséges ajánlati biztosíték és a teljesítési biztosíték bankgaranciával is igazolható, a pénzbeli letét kötelezettségének elengedése növelheti a vállalkozókedvet. Az eljárás gördülékenységét növeli, hogy enyhítik a pályázat érvénytelenítéséhez szükséges feltételt: az eddigi 10 százalék helyett a pályázók felének kizárásáig érvényes maradhat a tender. Az pedig az átláthatóságot segíti, hogy szigorúbban kérik majd számon a projektek megvalósítását.
Az eddigi nyolc helyett 25 olyan könnyített térséget jelöl ki a kormány, ahol gyorsabb ügyintézéssel ösztönzi a szélerőművek létesítését. Ezeken a területeken a megújuló erőművek környezetvédelmi engedélyezésének ügyintézési határideje 30 nap, az építési engedélyezésé 20 nap lesz. Egyes, már folyamatban lévő eljárásoknál legfeljebb 50 napos határidőt rögzítenek.
A területek kiválasztásakor a szakemberek mérlegelték az energetikai adottságokat, azaz a megtermelt energia becsatolásának lehetőségét az országos hálózatba, illetve a hálózat tervezett bővítését. Figyelembe vették a természetvédelmi, tájvédelmi és honvédségi szempontokat is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekben a térségekben mindenképpen vagy bárhol épülhetne szélerőmű. A könnyített térségekben sem engednek a biztonsági szabályokból, és nem vonatkoznak az enyhítések a Natura 2000 és más védett természeti területekre, a kiemelt tájvédelmi és világörökségi helyszínekre, a védett madár- és denevérfajok kiemelt előfordulási helyeire, valamint a honvédelmi és katonai területekre és azok védőövezeteire.
Huszonöt járásban jelöltek ki könnyített térségeket. Ezek a járások: az Aszódi, Bácsalmási, Dunaújvárosi, Enyingi, Gyöngyösi, Győri, Kisbéri, Kiskunhalasi, Komáromi, Körmendi, Kőszegi, Monori, Mosonmagyaróvári, Nagykanizsai, Oroszlányi, Pécsi, Sárbogárdi, Sárvári, Soproni, Székesfehérvári, Szombathelyi, Várpalotai, Vasvári, Zalaegerszegi és Zalaszentgróti járás.
A pályázatokat kizárólag elektronikusan várják, 2026. szeptember 1. és 18. között. Az eredményhirdetés legkésőbb december 2-án várható. A szélenergia jobb kihasználása mellett a kormány energiafejlesztési tervének része az energiatároló kapacitások bővítése, a villamosenergia-hálózat fejlesztése, valamint az okosmérők és fogyasztásvezérlő rendszerek népszerűsítése is.