Százezres iskolakezdési támogatás, ügynökakták és vármegyék a kormányülésen

Még a tanév megkezdése előtt megkapják a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részletét a rászoruló gyerekek. A kormány döntése a hátrányos helyzetből induló gyermekek esélyeinek javítását szolgálja, és azok a családok számíthatnak rá:

• akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,
• akik tartósan beteg, fogyatékos vagy sajátos nevelési igényű gyermeket nevelnek,
• akik részt vesznek a Dobbantó vagy Műhelyiskola programban,
• ahol egy szülő neveli a gyermeket.

Megkapja a támogatást minden gyermekvédelmi intézményben, a nevelőszülőknél nevelkedő, vagy árvaellátásban részesülő gyermek is. A támogatásról bővebben itt olvashat.

Beteljesül az 1990-es rendszerváltás ígérete

Az ügynökaktákként ismert iratokról is tárgyalt a kormány. Törvényjavaslatot nyújtanak be az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról. Ezzel teljesül az 1990-es rendszerváltás máig be nem váltott ígérete. Az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai az október 23-ai évforduló előestéjén válnak nyilvánossá. A beszervezési dossziék és a B-naplók pedig folyamatosan, de legkésőbb 2026. december 31-ig lesznek megismerhetőek. A megjelenő iratokban kitakarják a személyi azonosítókat és  az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálják az indokolt esetekben. 

Létrejön a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek munkájában a nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is részt vesznek. Az eddigi titkos iratok feltárásával az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepe is megerősödik. A kormány célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között.

Döntés a kekvákról, költségvetésről, vizsgálat civilek támogatásáról

A kormány foglalkozott a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) átalakításával. Döntött, hogy a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat, kizárólagosan, a magyar állam nevében. Mint ismeretes, ezek a kekvák 2027. augusztus elsejével szűnnek meg. A többi kekva esetében a megszűnés határideje 2026. augusztus 31.

Átláthatóbbá teszi a költségvetést a kormány. A módosítások szigorúbb közpénzügyi szabályokat teremtenek, és világosabb keretek közé szorítják az állami kötelezettségvállalásokat. A cél az, hogy a közpénzek felhasználása követhetőbb, ellenőrizhetőbb és számonkérhetőbb legyen. A következő évi költségvetés benyújtásának határideje szeptember végéről október 31-re módosul, hogy a tervezés frissebb gazdasági jelentésekre és pontosabb évközi számokra épülhessen. Nyilvános kormányhatározat fogja rögzíteni a fontos pénzügyi döntéseket, köztük a rendkívüli tartalék felhasználását, a pénzek átcsoportosítását, valamint az 5 milliárd forintot elérő és meghaladó állami kötelezettségvállalásokat. Ez utóbbiak szabályai is szigorodnak: nem lehet egyedi döntéssel olyan kiadást engedélyezni, amire nincs előzetesen jóváhagyott költségvetési fedezet. Főszabály szerint az állam csak olyan kötelezettséget vállalhat, ami mögött megvan a szükséges forrás. Az idei költségvetés módosításáról is döntött a kormány, hogy egyebek mellett rendezze az uniós helyreállítási hitelhez kapcsolódó pénzügyi garanciákat. A közpénzügyi szabályok módosítását társadalmi egyeztetésre bocsájtja a kormány.

A kormány átfogó vizsgálatot indít a Nemzeti Együttműködési Alapnál, hogy megismerje a megítélt támogatások hatékonyságát és a döntések szabályszerűségét. A vizsgálat kiterjed a pályázati kiírásokra, a támogatási döntések mechanizmusára, a kollégiumok működésére és a civil jelöltállítási rendszerre is. A kormány azt is vizsgálja, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap mellett működő egyéb civil támogatások hogyan illeszkednek a rendszerbe, és a civil szervezetek hogyan juthatnak majd kiszámíthatóan és igazságosan az egyik legfontosabb állami civil támogatási forráshoz. Az a cél, hogy a civil támogatásoknál is odakerüljön a közpénz, ahol érdemi közösségi munka zajlik, olyan tevékenységre, ami valódi társadalmi hasznossággal jár, és olyan teljesítésre, ami egyértelműen ellenőrizhető. Az átvilágítás első határideje 2026. augusztus 1.

Európai uniós jogharmonizáció, átnevezett vármegyék

Az EU irányelveinek átvétele részeként a kormány döntött az elektromos és elektronikai berendezések biztonságáról és a veszélyes anyagok szabályozásáról. A módosítás lényege, hogy bizonyos speciális elektronikai és ipari alkatrészekben egy előre meghatározott ideig engedélyezik az ólom használatát, mert ezekben az esetekben ma még nincs megfelelő, biztonságosan használható helyettesítő anyag. Ilyen lehet például néhány forrasztóanyag, üveg- vagy kerámiaalkatrész, illetve fémötvözet. A gyermekek által szájba vehető termékeknél azonban szigorúbb szabályokat vezetnek be. A kormány a döntést társadalmi egyeztetésre bocsátja.

A kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását, hogy Magyarország teljesítse a Helyreállítási Terv vállalásait ezen a területen. Ennek eredményeként összesen 868 milliárd forint válik elérhetővé az Európai Unió befagyasztott forrásaiból. Az intézkedések elősegítik a megújuló energiatermelés, így főleg a szélenergia elterjedését, az ország energiafüggetlenségét. A hazai, megújuló energia növelése stabilabb és kedvezményes árú energia-ellátást biztosít. A javaslat pontosítja a szárazföldi szélerőművek létesítésére alkalmas térségek kijelölésének szabályait, és a jelenlegi 130 méterről 199 méterre emeli a szerkezetek magassági korlátját. Ezen kívül lehetővé válik, hogy a háztartások és a mikrovállalkozások önkéntesen dinamikus árazású villamosenergia-szerződést kössenek, ha rendelkeznek okosmérővel.

A kormány az Országgyűlés elé terjeszt egy törvényjavaslatot, amely megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri jogkört. Eddig a gazdasági és energetikai miniszter egyszemélyben dönthetett, viszont a kormány szerint az akkumulátor-ipari beruházások engedélyezése nem alapulhat egyedi miniszteri döntéseken, hanem átlátható és objektív hatósági eljárásokra van szükség.

A kormány döntött, hogy kezdeményezi a vármegyék átnevezését megyékre egy újabb Alaptörvény módosítással. A kormányhivatalok vezetőit átnevezik főispánról kormánymegbízottra.