Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: a háború idején különösen fontos, hogy partnereinkkel és szövetségeseinkkel megerősítsük együttműködésünket. A honvédelmi miniszter megbeszéléseket folytatott a norvég kormány és a parlament képviselőivel is. Tájékoztatott arról, hogy Bjorn Arild Gram védelmi miniszterrel több fontos témában is egyeztettek. Első és legfontosabb pontként Magyarország légvédelmi rendszerének kiépítéséről beszéltek, amelyhez Norvégia a NASAMS rakétarendszerrel járul hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a rendszer leszállítása, valamint a kiképzés a megállapodásnak megfelelően zajlik, egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezt az együttműködést továbbiak is követik a későbbiekben. A miniszterek megvitatták az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetet és az országaink által adott válaszokat. A magyar honvédelmi miniszter aláhúzta: a személyes találkozások adnak lehetőséget arra, hogy a felek torzításmentesen, első kézből hallgathassák meg egymás álláspontját. Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta: más nézőpontból látják a magyarok, akik a közvetlen szomszédban élnek, és akiknek jelentős nemzeti közössége él a háború sújtotta országban, ahol ráadásul nemcsak magyar életek esnek a harcok áldozatául, de ahol a magyar kisebbségek jogait ismét csökkentik.
Hozzátette: Magyarország a béke pártján áll, és megvédi a magyarokat, éljenek akár a határ magyar vagy ukrán oldalán. Magyarország ezért nem ad sem fegyvert, sem lőszert Ukrajnának, és ezért nem enged át fegyverszállítmányokat és eszközöket a határain Ukrajna felé. Mindazonáltal a kezdetektől elítéljük a háborút, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében segítünk a háborútól sújtottaknak, mind Magyarországon, mind Ukrajna területén – tette hozzá a miniszter.
A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott a norvég parlament Külügyi és Védelmi Bizottságának képviselőivel is. A képviselőket szintén biztosította arról, hogy Magyarország elkötelezett, és erején felül teljesítő NATO-szövetséges, amit számos nemzetközi szerepvállalás is alátámaszt, kiemelten a balti légtérrendészetben, a NATO legnagyobb szárazföldi műveleteként ismert koszovói KFOR-ban, valamint az is, hogy hazánk a Keleti Szárny megerősítéseként létrehozott egyik többnemzeti harccsoport keretnemzete. Kiemelte: a NATO által elvárt védelmi kiadásaink mértéke is már idén elérheti az elvárt 2 százalékot, ez pedig a magyar kormány számára nem a plafon, inkább a küszöb.
Megosztom