Zambó Péter az Európai Erdőtűz Információs Rendszer adataira hivatkozva kiemelte, az elmúlt évtizedben Európában több mint 200 ezer erdőtűz keletkezett, amelyek több millió hektárt érintettek. A hazai kimutatások alapján a 2011-2022 közötti időszakban Magyarországon több mint 17 ezer olyan tűz keletkezett, amely erdőt vagy egyéb fásított területet is érintett. Az egyéb vegetációtüzek száma megközelítette a 60 ezret. A tüzek oka többségében emberi gondatlanságra vagy akár szándékosságra vezethető vissza. A katasztrófavédelem és az erdészeti ágazat egy évtizede kezdődött, összehangolt munkájának eredményét azonban jól mutatja, hogy miközben az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az egy hektár alatti tűzesetek aránya, addig az 1 hektár feletti erdőtüzek száma nem emelkedett. Vagyis miközben folyamatosan nő a kockázat, a megelőzési, felderítési és kárelhárítási rendszer jól működik – húzta alá.

Az éghajlatváltozás, a megműveletlen termőföldek, a városok terjeszkedése, és a változó szabadidős szokások egyaránt befolyásolják a tüzek hatását, térbeli és időbeli mintázatát. Európában a jövőben nagyobb kiterjedésű és intenzívebb tüzekre kell felkészülnünk, amelyek a természeti környezet mellett a lakott területeket is veszélyeztethetik. Éppen ezért fontos, hogy az egyes államok, köztük Magyarország, egységes, több szakterületet átfogó erdőtűzvédelmi politikával és gyakorlattal rendelkezzenek – tette hozzá Zambó Péter.

Az államtitkár hangsúlyozta, az erdőtüzekkel szembeni védekezési stratégia három pilléren nyugszik. Ezek a megelőzés, az alkalmazkodás és az együttműködés. A megelőzés és a szemléletformálás területén különösen hasznos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal FireLife projektje keretében létrehozott erdotuz.hu weboldal, melynek segítségével bárki naprakész tájékoztatást kaphat például a tűzgyújtási tilalmak elrendeléséről. Az alkalmazkodást az Agrárminisztérium számos olyan pályázattal segíti, amelyek ösztönzik a gazdálkodókat az ellenállóbb erdőállományok kialakítására. A katasztrófavédelem és az erdészeti ágazat közötti együttműködésről szólva pedig kiemelte, a jól kiépített szakmai előrejelzési és reagálási rendszer az elmúlt időszakban képes volt a nagyobb problémák megelőzésére. A NÉBIH erdészeti osztálya és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság együtt működteti és fejleszti a tűzgyújtási tilalom rendszert és a kockázatértékelést. Az állami erdészeti társaságok együttműködési megállapodásokkal rendelkeznek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokkal, és a magán erdészeti szakirányítók továbbképzése is folyamatos. Ennek a széles szakmaközi összefogásnak az eredménye, hogy nem nőtt jelentősen a tüzek kiterjedése Magyarországon.

Kiemelten fontos, hogy a következő időszakban tovább csökkenjen a gazdálkodó nélküli erdőterületek aránya. Ezt a folyamatot az Agrárminisztérium a szabályozási környezet egyszerűsítésével és a progresszív magánerdő-gazdálkodás támogatásával is segíti – közölte Zambó Péter. Kitért arra is, hogy a gazdálkodóknak lehetőségük van a Közös Agrárpolitika keretein belül a tűzvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. Jelenleg is nyitva áll a tűzpászták és erdei víztározók létesítését, valamint a károsodott területek helyreállítását segítő pályázat, a következő hónapokban pedig számos új pályázati felhívás várható. Az erdőtűz elleni védekezés keretében tíz komplex tűzmegelőzési mintaprojekt megvalósítására biztosítunk lehetőséget.