Szakmai alapon kaphat új lendületet a munkavédelem

Október 14-én tartották a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinek szakmai értekezletét, melynek keretében a Foglalkoztatási és Munkaügyi Államtitkárság, illetve a Területi Közigazgatás Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság vezetői célzott egyeztetést folytattak a szakterület képviselőivel.

Az eseményt megnyitó dr. Dudás Katalin foglalkoztatási és munkaügyi államtitkár ismertette a szakmai irányítás feladatait és célkitűzéseit, hangsúlyozva, hogy minden előterjesztésnek megalapozott szakmai javaslatokra kell épülnie. „A munkavédelem a szívem csücske, és mindent megteszek azért, hogy ez a terület ne lejtmenetben legyen” – szögezte le, hozzátéve: „Azon dolgozunk, hogy reális helyzetértékelés készüljön a jelenlegi állapotokról, a szakterület jövőjét meghatározó lépéseket pedig az érintettekkel egyeztetve, az ő véleményüket figyelembe véve határozzuk meg.” Az államtitkár megjegyezte, hogy már azt is eredménynek tekintené, ha a szükséges változásokat sikerülne elindítaniuk.

A munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, Dr. Nádasné dr. Rab Henriett elmondta, hogy az elmúlt hónapokban hozzáláttak egy szakmai javaslatcsomag kidolgozásához, amely reményeik szerint a szakterület megbecsültségének helyreállítását is elősegíti majd. Kiemelte, hogy az eredményes munkához különösen fontos a kapcsolattartás a területi képviselők és a szakmai irányítás között. A konzultációkat is rendszeressé teszik, hogy az együttműködés még hatékonyabb legyen.

A munkavédelmi hatóság idei tevékenységét Nesztinger Péter foglalta össze, részletesen ismertetve, hol tartanak a kitűzött célok megvalósításában, és milyen problémákkal küzdenek a terület szakemberei. A Munkavédelmi Irányítási Főosztály vezetője rámutatott, hogy a nehézségek hátterében megyénként eltérő okok állnak, amit a további lépések megvitatásánál mindenképp figyelembe kell venni. Szó esett a terület szakember-ellátottságáról, a bérfejlesztés szükségességéről, valamint a nyílt napok, a tanácsadások és a munkavédelmi szakemberek továbbképzésének jelentőségéről is, amelyekre a területi képviselők közül többen példákkal és javaslatokkal reagáltak. A főosztályvezető kiemelte: szeretnék elérni, hogy a munkavédelmi hatóság szerepe erősödjön Magyarországon.

A szakterület működéséről és szakmai irányításáról folytatott egyeztetés után az azbesztbontási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg a résztvevők, az elmúlt évben beérkezett visszajelzések alapján ugyanis felmerült, hogy szükség lenne a szabályozás felülvizsgálatára. Szóba kerültek a szakterületet érintő tervezett jogszabály-módosítások is, beleértve az orvosi alkalmassági vizsgálatok általános kötelezettségének visszaállítását, a hőségben végzett kültéri munka szigorúbb szabályozását, valamint a munkavédelmi oktatás gyakorlatiasabbá tételét. A munkakörülmények fejlesztését célzó GINOP Plusz támogatási program kapcsán pedig a munkavédelmi eszközbeszerzések támogathatósága és a pályázati feltételek gyakorlati alkalmazása került napirendre.

Külön kitértek az akkumulátoripari cégek munkavédelmi megfelelőségének vizsgálatára is, amelyet a munkavédelem irányításáért felelős minisztérium kiemelt kérdésként kezel. Leszögezték, hogy tárca figyelembe fogja venni a területről érkező szakmai és szakszervezeti jelzéseket, és kéri, hogy a szektorban tevékenykedő társaságok a munkavédelmi előírásokat körültekintően hajtsák végre.

A szakmai párbeszédek a jövőben is folytatódnak: legközelebb október 29-én a foglalkoztatás-felügyeleti szakterület képviselőivel tartanak célzott egyeztetést a Foglalkoztatási és Munkaügyi Államtitkárság vezetői.