Intenzív tárgyalásokat követően a Biológiai sokféleség egyezmény részes felei megállapodtak arról, hogy a következő években pontosan milyen menetrendet követnek annak érdekében, hogy a források mozgósítása terén kitűzött célok megvalósuljanak 2030-ig. A 2022-ben elfogadott megállapodás értelmében a felek elkötelezték magukat amellett, hogy 2030-ig évente legalább 200 milliárd dollárt mozgósítanak a biológiai sokféleség védelmére. Ezen belül 2025-ig évente 20 milliárd dollár nemzetközi forrást biztosítanak, amely 2030-ra évi 30 milliárd dollárra emelkedik. A csúcstalálkozón véglegesítették globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia végrehajtásának nyomonkövetési rendszerét is. Ez lehetővé teszi a célkitűzések elérésének mérését és az előrehaladás rendszeres értékelését.

A résztvevők döntöttek arról is, hogy a nem kormányzati szereplők, köztük fiatalok, nők, őslakos népek és helyi közösségek vállalásait hogyan lehet átlátható módon nyilvánosságra hozni, ezzel is erősítve az együttműködést és az elszámoltathatóságot.

A találkozó egyik fontos eredménye a Cali Alap hivatalos elindítása volt. Az alap célja a genetikai erőforrások digitális szekvenciainformációiból származó előnyök igazságos és méltányos megosztása. Az új pénzügyi mechanizmus lehetőséget teremt arra, hogy a genetikai adatokat kereskedelmi célokra felhasználó vállalatok bevételeik egy részét befizessék az alapba. A Cali Alap forrásainak legalább 50 százalékát az őslakos népek és helyi közösségek számára különítik el, elismerve nélkülözhetetlen szerepüket a biodiverzitás megőrzésében.

A római csúcstalálkozó sikere egyértelműen jelzi, hogy a világ vezetői hajlandók közösen fellépni a globális kihívásokkal szemben. Habár januártól Lengyelország vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét, a magyar delegáció továbbra is aktívan támogatta a tárgyalások sikeres lebonyolítását. Az elfogadott intézkedések új korszakot nyitnak a biológiai sokféleség védelmében, biztosítva egy fenntarthatóbb jövőt bolygónk számára.