Az orosz-ukrán háborúval, illetve a béke létrejöttével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy anélkül nincs értelmes válasz a "mikor lesz béke kérdésére", mielőtt tisztázzák, hogy mi a háború oka, és ki háborúzik kivel

Orbán Viktor szerint a háború oka az erőengyensúly megbomlása, ugyanis "a világpolitikában a fő rendező elv az erőegyensúly", hiszen "országok vannak, hatalmak vannak, ezeknek erőik vannak, és ezek az erők olyan arányt mutatnak egymáshoz képest, ami nyugalmat eredményez, egy erőegyensúlyt eredményez, és ez adja meg a békét, az építkezést, a gazdaságot, és nincs háború.

Rámutatott, hogy az orosz-ukrán háborút megelőzően a nyugatiak és az ukránok úgy döntöttek: Ukrajna kelet-nyugati ütközőzóna státuszával szakítanak, és elmozdulnak nyugati irányba, ezzel pedig az erőegyensúly, amely az oroszok, a kelet és a nyugat között kialakult, megbillent.

Kiemelte ugyanakkor, hogy "nemzetközi jogilag az oroszoknak nincs igazuk, (.) az ukránoknak van igazuk", de a hatalmi erőegyensúly szempontjából világos, hogy mit csinálnak az oroszok: ütközőzónát csinálnak, ha nem egész Ukrajnából, akkor Ukrajna azon részéből, amely közel van Oroszországhoz, és "pontosan annyi területet fognak elfoglalni, ahonnan már nem lehet belőni Oroszország területére" – közölte.

Ez egy proxyháború, ugyanis "itt az ukránok vívnak egy háborút a nyugatiak helyett" és "az Európai Unió legtöbb országa komolyan gondolja (.), hogy Oroszországot egy Ukrajna területén vívott háborúban le kell győzni, és ehhez pénzt, fegyvert és mindent meg kell adni az ukránoknak" – fogalmazott.

Magyarországnak az az álláspontja, hogy nem kell Oroszországot legyőzni Ukrajna területén, hanem vissza kell menni a kiindulóponthoz, meg kell egyezni Ukrajna jövőjéről a nyugatiaknak és az oroszoknak úgy, hogy az elfogadható legyen Ukrajna számára is – húzta alá.

Közölte, hogy Magyarország ezzel egyedül van, és miután nem tudja megváltoztatni az ő gondolkodásukat és tervüket, "Magyarországnak egyetlen lehetősége van": az, hogy "egy ilyen rendkívül kockázatos háborús helyzetből kimaradjon" – fogalmazott.

Ez a kimaradás – állította – nem csupán szándék, hanem erő kérdése is. Emlékeztetett: 2022 februárja, az orosz-ukrán háború kitörése óta igyekeznek olyan erőket létrehozni, "ami megtámaszt bennünket, és lehetővé teszi, hogy kimaradjunk egy esetleg kiszélesedő háborúból". Ez pedig egy komoly ügy, amit nem érdemes kockáztatni – utalt a jövő évi választásokra is szavaival.

Orbán Viktor azt mondta: az orosz-ukrán a háborúnak nem lesz vége addig, amíg az Amerikai Egyesült Államok elnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke nem ülnek le egymással, és meg nem állapodnak. Se a jog, sem a bonyolult diplomáciai műveletek nem vezetnek eredményre, az kell, hogy a két, katonailag talán legerősebb vezetője a világnak leüljön és megegyezzen – jelentette ki.

Orbán Viktor hozzátette: benne vagyunk egy rendkívül veszélyes fegyverkezési spirálban, amit kell állítani. Ezt csak fegyverzetkorlátozási megállapodásokkal lehet, tehát a Nyugatnak meg kell állapodni az oroszokkal: a legnagyobb fegyverzeti fajták esetében mekkora tételeket működtet egyik és a másik.

Emellett meg kell állapodni a világ energiaellátásáról, mert ha kizárjuk az oroszokat az energiakereskedelemből, az lehet, hogy jó az amerikaiaknak, akik belépnek sokkal drágábban eladni a saját olajukat meg gázukat, de ez hosszabb távon tönkre fogja tenni a világgazdaságot – közölte.

Hozzátette: meg kell állapodni arról is, hogy mi lesz az oroszokkal szembeni szankciókkal. Bemehet-e a külföldi tőke Oroszországba, és az oroszok fektethetnek-e be más országok gazdaságába. Ezeket a kérdéseket nem lehet ukrán-orosz kétoldalú katonai tárgyalásokkal elrendezni, és amíg ezek a kérdések nincsenek elrendezve, a háború sem lesz elrendezve – jelezte.

Ukrajna megsegítéséről szólva megjegyezte: amikor Ukrajnából a menekültek naponta tízezrével elindultak, Magyarország mindet befogadta, ma is van több tízezer ukrán az országban. Hangsúlyozta azonban: Magyarország az egyetlen ország, amelyik azt mondta, hogy csak annyi segítséget kaphatsz az államtól, mint amennyit egy magyar, ingyen pénz nincs.

Azt, hogy mi tönkretegyük magunkat értük, azt nem kérhetik, márpedig ha mi most odamegyünk, adunk pénzt, fegyvert, később meg katonát, abba mi is tönkre fogunk menni – mutatott rá.

Azt a felelősséget, hogy akár csak egyetlen fiatal is meghaljon Ukrajnáért, nem szeretném vállalni, és nem is fogom – jelentette ki a miniszterelnök.

Az a kiindulópont, hogy "az oroszok jönnek, aztán elfoglalnak bennünket", irreális feltételezés, és nem szabad ebből levezetni a politikai lépéseket – jelentette ki.

Az oroszok nincsenek abban az állapotban és helyzetben, hogy fenyegetést jelentsenek ma Európára – mondta. Hozzátette: Ukrajna egy részére azonban fenyegetést jelentenek, mert ha a nyugatiak nem adnak fegyvert az ukránoknak, akkor az oroszok és az ukránok békébe lesznek belekényszerítve, amelynek nyilvánvalóan területi kérdések is a részét adják majd, és az oroszoknak vannak területi igényeik.

Orbán Viktor kiemelte, ma nem engedheti meg magának egyetlen nyugati ország sem, hogy ne védjen meg egy NATO-tagállamot, ha megtámadják. Mióta a NATO létezik, NATO-tagállamot nem támadtak meg, és nem is fognak. "Nincs olyan épelméjű ember", aki azt a kockázatot vállalná, hogy az összes NATO-tagállammal, beleértve az Egyesült Államokkal és Törökországgal egyszerre fog háborúba keveredni – jelentette ki.

Orbán Viktor szavai szerint a Balkán azáltal is fontosabbá vált, hogy a migráció egy része délről innen érkezik meg Magyarországra. Ezért nekünk a balkáni migrációs útvonal minden országával a lehető legjobb kapcsolatot kell kialakítanunk, hogy minél délebbre tudjuk megállítani a következő migrációs hullámot - közölte.

Figyelmeztetett: hiú ábránd ennek elmaradásában reménykedni, Afrikából tíz-, de lehet, hogy százmilliós nagyságrendben fognak megindulni néptömegek Európa felé.

Ha ahelyett, hogy az Egyesült Államokba meg Ukrajnába küldenénk a beruházásra alkalmas európai tőkét, nem küldjük ezt a pénzt Afrikába, és nem stabilizáljuk azokat az országokat, amelyeken keresztül feljönnek a migránsok, akkor Európa néhány éven belül óriási bajban találja magát - jegyezte meg.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy egy évtized múlva a következő politikus nemzedék egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az Ausztria irányából Magyarországra igyekvő migrációs hullámot megállítsa.

A jelenre visszatérve hangsúlyozta: nekünk a Balkánon lévő ortodox keresztényekkel, a románokkal mint ortodox keresztényekkel, a fölöttünk lévő, római katolikus szlovákokkal és lengyelekkel mindenképpen meg kell állapodnunk, mert egyébként Közép-Európát nem lehet megtartani keresztény európai közösségnek. Rámutatott: a protestánsoknak, a katolikusoknak és az ortodoxoknak kifejezetten a keresztény gyökérzet és hagyomány megőrzése jegyében politikai szövetséget kell egymással kialakítaniuk.

Ha azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország maradjon, ahhoz nekünk egy közép-európai önvédelmi, kölcsönös védelmi rendszert kell kiépíteni a migrációval szemben, egyébként össze fognak bennünket préselni, és úgy fogunk kinézni, mint a nyugat-európai országok - emelte ki.

Nem szabad föladni! - hangsúlyozta, vitába szállva azzal az elmélettel, mely szerint egy ilyen óriási népességnyomásnak nem lehet ellenállni. Orbán Viktor ezzel szemben kiemelte: sokkal erősebbek vagyunk annál, mint azt mi időnként gondoljuk. Ha jól szervezzük meg magunkat, nem engedjük, hogy Brüsszel ránk kényszerítse a migrációs paktumot.

"Migráció ügyében csak két út van: vagy a lázadás vagy a behódolás. A nyugatiak behódoltak, szerintem mi ezt ne kövessük, lázadjunk és védjük meg azt amink van!" - fogalmazott.

A miniszterelnök felsorolta a fiataloknak szóló kormányzati programokat: a diákhitelt, a munkáshitelt, a 25 év alattiak szja-mentességét, az otthonteremtési támogatást és a családi adókedvezményeket.

Úgy fogalmazott: inkább a békességben, nyugalomban, megértésben, beszélgetésben és összekapcsolódásban látja az "ösvényt", és ha ez sikerül, akkor majd a fiatalok "sokkal inkább az ország ellenségeivel szemben lázadnak föl és nem pedig a hazát védő nemzeti kormánnyal szemben".

A gazdaság kapcsán hangsúlyozta: az tízmillió magyar ember sorsa és jövője, egyben hatással van a választásokra is.

Kijelentette: ha azt akarjuk, hogy a magyar gazdaság erőteljes növekedési pályára lépjen, ahhoz először el kell érni a békét, hiszen a háború nemcsak az energiaárakat tartja magasan, de "az Európai Unió országai rengeteg pénzt" is visznek Ukrajnába a háborúra, "ilyen körülmények között magas gazdasági növekedést pedig nem lehet elérni" – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet, hogy a béke eléréséig, "annak is örülni kell, ha meg tudjuk védeni, ami van", illetve ezzel együtt "néhány nagy ívű célt, ami minden ember számára fontos", megpróbálnak megvalósítani.

Kifejtette: a 3 százalékos otthonteremtési program kapcsán fél évig tartott az előkészítése, mert amit kigondoltak még az év elején, arra épült, hogy békeév lesz az idei, aminek egy magasabb gazdasági növekedés lesz az eredménye.

Közölte: hat hónapig dolgoztak ezen a problémán, s ennek eredményeként "szeptember 1-jén be lehet menni a bankba, és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban" – emelte ki.

Sehol Európában "olyan nincs, hogy eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges (.), ilyen ajánlat egész Európában nincs máshol" – emelte ki.

Mint mondta, hiába van háború és hiába nincs gazdasági növekedés, az "adóforradalom dolgát" sem adták fel, mert szerették volna elérni, hogy "a nők, akik úgy döntenek, hogy legalább két gyermeket vállalnak és közben dolgoznak, ne csak addig kapjanak adókedvezményt, amíg kiskorúak a gyerekek, hanem életük végéig mentesek legyenek az szja-fizetés alól, ilyen sincs a világon sehol" – jelezte.

Emlékeztetett, hogy a kormány döntésének megfelelően a gyerekek utáni adókedvezményt megemelték 50 százalékkal július 1-jével, január 1-jével megint megemelik, októberben pedig a három gyermeket vállalt édesanyáknak többé már nem kell szja-t fizetniük, január 1-jétől pedig a 40 év alatti kétgyerekeseknek, 2027-től mellettük az 50 év alatti, és aztán 2028-tól a 60 év alattiaknak sem.

Kifejtette: az egészségügyre jövőre 280 milliárd forinttal költenek többet, mint idén, a közösségi közlekedés pedig – amellett, hogy olcsóbb lett – folyamatos megújuláson megy keresztül. Ezzel együtt "a közszolgáltatások még hosszú időn keresztül lesznek kritika tárgyai" – mutatott rá.

(kormany.hu)