Az államtitkár azt követően nyilatkozott, hogy az uniós tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról. Az elfogadott dokumentum, amely általános megközelítést tartalmaz, a menekültügyek tekintetében azt vetíti elő, hogy "egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd" - mondta.

Hangsúlyozta: Magyarország ezt a javaslatot végig ellenezte Lengyelországgal együtt. A tervezetnek része, hogy ha valamelyik tagállam nem fogad be migránsokat, akkor egy bevándorló után körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetnie az Európai Uniónak. Az államtitkár aránytalannak nevezte, hogy az álláspont rögzíti: a határvédelmi, vagy a határon lebonyolítandó eljárások közül melyik tagállam milyen arányban viseli a terheket.

"Bár Magyarország az európai döntések szerint nem frontország, ettől függetlenül hazánkra rótták a terhet, miszerint az összes határeljárás 28,3 százalékát a magyar hatóságoknak kell elvégeznie. Magyarország majdnem egyharmadát kell, hogy biztosítsa az összes európai uniós határeljárási kapacitásnak, ez amiatt alakult így ki, mert a magyar hatóságok pontosan nyilvántartják, hogy hány illegális migránst térítenek vissza" - közölte.

Rétvári Bence azt mondta, nem tud beszámolni semmilyen előrelépésről a határvédelmi költségek uniós finanszírozása kapcsán, miközben Magyarország több mint másfél milliárd eurót fordított ezen kapacitások kiépítésére. "Többször kértük, hogy az EU járuljon hozzá a külső határvédelem költségeihez - mutatott rá. Az államtitkár szerint a javaslat veszélyes, mert könnyítéseket, enyhítéseket tartalmaz, és ez mindenképpen ösztönzőleg fog hatni az illegális migrációra.

Arra is kitért, hogy a 2023. június 8-án elfogadott tanácsi álláspont elfogadási eljárási folyamata "a kettős mércének és az európai értékek megcsúfolásának volt a mintapéldája". Mint mondta, a magyar álláspont szerint az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az, amelynek döntési joga van a menekültügyi reformokkal kapcsolatos kérdésben, azonban ezt a belügyminiszterek tanácsa figyelmen kívül hagyta.

Azt is hozzátette, hogy 2023. június 8-án a miniszterek olyan javaslatokról szavaztak, amelyeket pár perccel, legfeljebb fél órával korábban osztottak ki a tanácsülésen, továbbá a "migrációpárti kormányok" nyomást gyakoroltak a többi tagországra, hogy a javaslatot elfogadják. "Magyarországot folyamatosan a jogállamiság miatt vonják kérdőre, míg a tanácsülésen azt tapasztaltuk, hogy elképzelhetetlen eljárási folyamatok révén döntenek a következő generációkat meghatározó migrációs kérdésekről" - jelentette ki Rétvári Bence.