A Kormány ennek érdekében négy elemből álló intézkedéscsomag bevezetéséről döntött, amelynek köszönhetően csökken az állam kamatkiadása, javul hazánk önfinanszírozási képessége, nő az állampapírok iránti kereslet, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.

A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet.

1. A lakossági szereplőket érintően a Kormányzat azt a döntést hozta, hogy a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egy éves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják. A tájékoztatást a bankok október 1-jén megkezdték.

2. Emellett a Kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.

3. Az intézményi szereplőknél a Kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket.

4. Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapír alapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.

A Kormány ezen négy intézkedése rendkívül hatékonynak bizonyult, a Kormány várakozásainak megfelelően mind a lakosság, mind az intézményi szereplők jelentősen növelték állampapír állományukat, összességében pedig a lakosság pénzügyi tudatossága és az ország önfinanszírozási képessége is javult.

1. Eddig példa nélküli módon a családok kezében már nagyobb összegben vannak állampapírok, mint bankbetétek: A terelőlépések mintegy 1.200 milliárd forintnyi közvetett és közvetlen lakossági állampapír keresletet generáltak az elmúlt hónapokban, miközben a lakosság bankbetétállománya 400 milliárd forinttal csökkent. Így augusztus végére a háztartások 11.942 milliárd forintnyi állampapír és 11.723 milliárd forintnyi bankbetét állománnyal rendelkeztek.

2. Az intézményi befektetők által kezelt állampapír állomány jelentősen növekedett: A befektetési alapok kezében lévő állampapír állomány 2023 augusztusára, alig három hónap alatt 40 százalékkal bővült, így 1.800 milliárd forint közelébe emelkedett.

3. A terelőlépéseknek köszönhetően egyúttal Magyarország önfinanszírozási képessége is erősödött: Május vége óta a külföldiek közel 84 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, így a külföldiek kezében lévő állampapírok 30 százalék feletti aránya augusztusra, hacsak kismértékben, de 29,6 százalékra csökkent.

4. A diszkont kincstárjegyek (DKJ) kapcsán látványosan növekedett a kereslet és csökkentek a hozamok: Az elmúlt időszakban jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon, aminek köszönhetően a diszkont kincstárjegyek piacán az idei kumulált többletkibocsátás meghaladta a 280 milliárd forintot, miközben a hosszú állampapírok piacán szintén a kimagasló második negyedéves kereslet miatt az idei többletkibocsátás már meghaladja a 640 milliárd forintot. Emellett látványosan csökkentek a hozamok is, az érdemi kereslet hatására a 3 hónapos DKJ hozama 433 bázisponttal 9,29 százalékra csökkent, miközben a többi rövid és hosszú lejáratú állampapírok elsődleges kibocsátásánál is markáns hozamcsökkenés volt megfigyelhető.