Palkovics László júniusban jelentette be, hogy a kormány - elsőként a nagyvárosok közül - jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen.

A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés - ismertette akkor a miniszter, jelezve, hogy az első, 2021 és 2023 közötti projektciklusban mintegy 50 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtanak a városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésére.

Palkovics László most azt mondta: a teljes projekt sikerre van ítélve, soha nem állt még rendelkezésre annyi forrás, mint amennyit a 2021-től kezdődő európai uniós költségvetési ciklusban fejlesztésre fordíthatnak.

A tárcavezető felidézte: amikor a BMW úgy döntött, hogy Debrecenben épít autógyárat, áttekintették, hogy egy nagy technológiai cég megjelenését miként lehet kihasználni a város, a megye és a tágabb régió fejlesztése érdekében. Ennek az eredményeként született meg a Kreatív régió stratégia, amit a Debrecen 2030 programmal együtt valósítanak meg - magyarázta.

Hozzátette: Debrecen polgármesterével egyebek mellett áttekintették az út-, vasút- és energetikai infrastrukturális fejlesztésekkel, az oktatással, kultúrával, a környezettel összefüggő kérdéseket, illetve a természettudományi múzeum áthelyezésével, valamint a helyi repülőtér "komoly léptékű" fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket.

Az országgyűlési képviselőkkel való egyeztetés során szó volt a Hajdú-Bihart érintő infrastrukturális beruházásokról, a határátkelők fejlesztéséről és áttekintették a MotoGp pálya építésével kapcsolatos tennivalókat - ismertette Palkovics László.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta, a kormány által elfogadott Debrecen 2030 program akár egy évszázadra is meghatározhatja a város és a régió fejlődését. Beszámolója szerint a tervezés után több projekt kivitelezése jövőre megkezdődik.

Jelezte: péntek reggel egyeztetett a BMW projekt-vezetésével; arról biztosították, hogy a területen belüli munkákkal jól állnak, mint ahogy jó ütemben haladnak a gyárnak is otthont adó északnyugati ipartelephez kötődő infrastrukturális fejlesztések is.

Papp László szerint továbbra is nagy az érdeklődés a városi befektetések iránt: jelenleg mintegy hatvan céggel tárgyalnak, amelyek Debrecenben szeretnének fejleszteni, ezért felgyorsítják a déli ipari övezet kialakítását, kapacitásbővítését.

A polgármester arról is tájékoztatott, hogy jövőre megkezdődik a keleti elkerülőút hatástanulmányának elkészítése, folytatódik a 471-es főút építése, és a Civaqua vízgazdálkodási program megvalósítása, tervezése.

Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő a Debrecen 2030 program rugalmasságára hívta fel a figyelmet, amely lehetővé teszi újabb beruházások megvalósítását.

Ezek sorában említette, hogy a MotoGP-fejlesztéshez kapcsolódóan az M3-M35 autópályák csomópontjában kiépítik a teljes leágazást, ami azt jelenti, hogy Debrecenből Nyíregyháza, illetve Nyíregyházáról Debrecen autópályán is közvetlenül megközelíthető lesz.

Kósa Lajos hozzátette: az agrárfelsőoktatás átszervezése kapcsán kezdeményezték a kormánynál állatorvosi kar alapítását a Debreceni Egyetemen.

(MTI)