Összejátszás gyanúja veszélyezteti a Déli Körvasút uniós támogatását

A Déli Körvasút Kelenföld és Ferencváros között az ország legforgalmasabb vasúti szakasza, három európai uniós vasúti korridor találkozik ezen a ponton. A dunai vasúti átkelések 95 százaléka zajlik a Déli összekötő vasúti hídon. A szakasz felújítására összesen 320,4 milliárd forintnyi támogatást biztosít az Európai Unió több forrásból, ez most az ország egyik legnagyobb közlekedésfejlesztési beruházása.

Az Európai Számvevőszék azonban összejátszást állapított meg a beruházásra kiírt 2021-es közbeszerzési eljárás kapcsán, és ez az európai uniós finanszírozás elvesztésével fenyeget. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az uniós források megmentése érdekében leállítja a kifogásolt közbeszerzés alapján kötött szerződés még hátralévő munkáit. Ha máshogy nem megoldható, a beruházásra új, szabályos közbeszerzést írnak ki.

A 2021-es közbeszerzésnél az veti fel az összejátszás gyanúját, hogy az államnak dolgozó, a beruházás becsült költségvetését készítő Kontúr Csoport Kft. számai és a V-Híd ajánlata feltűnően hasonlít, és több tételnél az eltérés ugyanazzal a szorzóval számolható ki. Ilyen véletlen a független kalkulációk között elképzelhetetlen. Ráadásul három évvel a közbeszerzés előtt ezek a cégek azonos cím alatt működtek, fióktelep, székhely vagy telephely tekintetében. Az is gyanút kelthet, hogy két héttel a közbeszerzés elnyerése után a Kontúr Csoport felvásárlással a V-Híd céghálójába került.

A következő lépésként felmérik a beruházás elkészült elemeit, az elkészült szerkezeteket, az ideiglenes létesítményeket és a már megvásárolt vagy beépítésre váró anyagokat. A háttéranyagok szerint a teljes projekt műszaki készültsége 42 százalék, de van olyan elem, amelynél már elkészültek a munkák négyötödével. Ha új közbeszerzést kell lebonyolítani, akkor az egyvágányú ideiglenes állapot 16 hónap helyett még három évig állhat fenn, és az EU-támogatás érvényesítéséhez is feltétel a beruházás befejezése legkésőbb 2030 végéig.

A helyzet végleges megoldásáig is biztosítják, hogy ne legyen fennakadás a jelenlegi egyvágányos vasúti forgalomban, és megvédjék a már elkészült elemek állagát, illetve a lehető legkisebb mértékben zavarják a környék autóforgalmát, a lakosok nyugalmát.

Elismerés a paksi védekezésben résztvevőknek

Bár a Duna vízhozama alacsonyabb, mint augusztus környékén, a megépült fenékküszöbnek köszönhetően jelenleg is üzemelhet a Paksi Atomerőmű. A reaktorok üzemben tartása becslések szerint 100-200 milliárd forint veszteségtől védte meg az országot, miközben a megépítés költsége 6 milliárd forint körül volt.

A kormány döntött, hogy elismerésben és jutalomban részesíti a paksi védekezési munkában résztvevőket. Az elismerést az október 23-ai ünnepség idején adják át az érintett 1100 embernek.

Igazságosabb lesz az adórendszer

Bezárja a kiskapuk, a vagyonkimentés és az adófizetés elkerülésének lehetőségét a vagyonadóról készülő jogszabálytervezet. A jelenlegi szabályozás nagyon kedvező feltételeket biztosít a tőkejövedelmek adózására, ez oda vezetett, hogy a vagyonkoncentráció meghaladja a visegrádi országok szintjét.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat célja, hogy a vagyonadóval a produktív, azaz munkahelyeket teremtő beruházások felé terelje a tőkét. A vagyonadó nem terheli a cégeket, a magánszemélyek esetében a vagyon 1 milliárd forint fölötti része 1 százalékkal adózik. A becslések szerint 15-25 ezer adóalanyt érint a vagyonadó, amelynek kidolgozásakor figyelembe vették az alkotmányos szempontokat, a jogbiztonságot és az arányosság elvét. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal már az idei évre is vizsgálhatja a vagyonkimentési kísérleteket.

Visszatérhetnek a mellékállású egyéni vállalkozók is a kisadózók tételes adózását (kata) választók körébe. A bevételi határt 18-ról 22 millió forintra emelik, a tételes adó főfoglalkozásúaknál havi 100 ezer forint, a mellékállású katásoknál havi 50 ezer forint. A módosítással együtt emelkedik az úgynevezett ellátási alap, amely alapján a táppénzt, az anyasági támogatást, a nyugdíjellátást kalkulálják. A Pénzügyminisztérium becslése szerint 100-150 ezer vállalkozás fogja választani a kisadózók tételes adózásának lehetőségét 2027-ben.

Mintegy kétszáz adózót érint, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választásának éves jövedelemhatárát visszaállítják egységesen 60 millió forintra. Elsősorban sportolók, edzők, nemzetközi sportszervezetek alkalmazottai voltak korábban a magasabb jövedelemhatár haszonélvezői.

A vagyonadó, a kata és az ekho intézkedésekkel a kormány az adórendszerben biztosított indokolatlan kivételezések megszüntetéséért dolgozik.

2027-es költségvetés

A jövő évi költségvetésben 500 milliárd forinttal nő az egészségügy területére címzett forrás, hogy meglegyen a várólisták csökkentéséhez és a jelenleg az EU-átlag alatti várható élettartam növeléséhez szükséges forrás. A várólisták rövidítését a csípő- és térdprotézisek területén kezdik kísérleti jelleggel, majd a tapasztalatok leszűrésével átvezetik egyéb területekre is. Első lépésként felmérik a már várólistások állapotát, illetve önkéntes tartalék várólistára kerülhetnek azok, akik vállalják az azonnali beavatkozást, ha felszabadul egy műtéti időpont. Az intézkedések illeszkednek az egészségügyi kormányzat szemléletváltásába, amely a betegeket és a gyógyulásukat helyezi a középpontba.

A 2027-es költségvetésről folyamatosan egyeztet a kormány, legkésőbb október végéig benyújtják az Országgyűlésnek és bemutatják a nyilvánosságnak. Miután csődközeli helyzetben vette át az országot az új kormány, ezért a költségvetésben a hiány jelentős csökkentésére van szükség. Elsőként magán spórol a közszféra, a kiadások csökkentését várják a minisztériumoktól, állami vállalatoktól. Ugyanakkor a jövő évi költségvetés kedvezményezettjei az egészségügy, az oktatás, illetve a magukra hagyott társadalmi csoportok és állami alkalmazottak lesznek.

A közlekedésbiztonsági kérdőív eredményei

A válaszadók túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy szigorodjanak a közlekedésbiztonsági szabályok – derült ki a Közlekedési és Beruházási Minisztérium felméréséből. A tárca közlekedésbiztonsági kérdőívére mintegy 300 ezer válasz érkezett. Szinte minden válaszadó (96,4%) egyetért azzal, hogy az illegális utcai autóversenyzés szabadságvesztéssel is büntethető legyen. Azt is támogatja a többség, hogy az utcai versenyzők által okozott baleseteket szigorúbban büntessék, mint a gondatlanságból, figyelmetlenségből történt eseteket.

Szintén általános egyetértést élvez, hogy a kirívó gyorshajtás baleset okozása nélkül is súlyosabb büntetésekkel járjon, ami jelentheti az elkövető járművének ideiglenes kivonását a forgalomból. Az is 80 százalék fölötti támogatást élvez, hogy a visszaeső súlyos szabálysértőktől elkobozhassák a járművet. Hasonló elvárás, hogy gyorshajtás esetében is szankcionálják a többszörös szabálysértőket, a bírság pedig jövedelemarányos legyen.

A válaszadók csaknem kétharmada egyetért, hogy a gyorshajtást átlagsebesség-méréssel is megállapíthassák, de még ennél többen is támogatják, hogy a buszsávokat, a vasúti átjárókat, illetve a tiltott parkolást kamerarendszerrel ellenőrizzék és automatikusan bírságolják.