Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők arányát Magyarországon
A magyar állami erdészeti társaságok 2010 óta megduplázták a folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel kezelt erdőterületek arányát. Ma már több mint 160 ezer hektáron folyik ilyen gazdálkodás, ami az erre alkalmas állami erdőterületek közel 24 százalékát jelenti. Ez komoly eredmény és valódi szakmai teljesítmény.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepi eseményen elmondta, Magyarország 2 millió hektár erdőterületéből mintegy 1,1 millió hektár állami tulajdon. Ez nemcsak hazánk természeti- és zöldvagyona, hanem a társadalom számára szabadon látogatható közjóléti tér is. Az állami erdővagyon mintegy 60 százaléka, közel 682 ezer hektár magas természetességű erdőterület, ahol a természetközeli gazdálkodási formák alkalmazása különösen indokolt és fontos. Szakmai paradigmaváltás zajlik a magyar erdőgazdálkodásban, amely szükséges ahhoz, hogy az erdők a klímaváltozás hatásai mellett is fennmaradjanak, miközben a társadalmi igényeket is kiszolgálják – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében a kutatási eredményeket át kell ültetni a gyakorlatba, a termőhelyi változásokra gyorsabban kell reagálnia az erdésztársadalomnak. A fafajpolitikát, a szerkezetalakítást, a vízhez való viszonyt, az erdőtervezést, az erdővédelmet gyorsabban kell a megváltozott körülményekhez igazítani annak érdekében, hogy erdeinket fenntartsuk és gyarapítsuk a jövő generációi számára – húzta alá.
A magyar erdőgazdálkodás legfontosabb célja az erdők megőrzése és gyarapítása mellett a társadalmi igények kiszolgálása. Az erdőgazdálkodással szemben a társadalom joggal vár el folyamatos megújulást és magas szakmai színvonalat, ugyanakkor a szakma egyre gyakrabban válik leegyszerűsített kritikák célpontjává.
“Egy-egy fakitermelésről készült kiragadott felvétel alapján egyesek sokszor teljes gazdálkodási rendszereket ítélnek meg, figyelmen kívül hagyva az erdők hosszú távú fejlődését” – emelte ki az államtitkár.
Az erdők mai állapota évtizedek erdészgenerációinak munkájának eredménye. A szakma nyitott a fejlődésre, ugyanakkor fontos különbséget tenni a konstruktív szakmai önvizsgálat és a szakmai hiteltelenítés között, amely a társadalmi bizalmat rombolja – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdők összetett rendszerének megértéséhez kiemelkedő szakmai teljesítményre, egész életutakra van szükség. Köszöntőjének zárásaként az erdész szakma legkiemelkedőbb képviselőinek adott át elismeréseket. A díjazottak listája itt, a rendezvényről készült fotók itt érhetőek el.
Az ENSZ idei tematikájához igazodva az Erdők Nemzetközi Napja rendezvény az „Erdőben gyökerező gazdaság” témát állította középpontba. A szakmai konferencia megnyitóján Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár elmondta, az erdőalapú gazdaság nem egyetlen ágazatban gondolkodik. Az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson és az értékesítésen át egészen az újrahasznosításig követi a faanyag útját, vagyis a gyakorlatban valósítja meg a körforgásos gazdaság modelljét. Hozzátette, az állami erdők kezelését végző 21 társaság nemcsak erdőgazdálkodási feladatokat lát el, hanem közjóléti, ökoturisztikai és erdőfenntartási feladatokat is, mégpedig nagyrészt saját gazdálkodási bevételeiből finanszírozva.