A miniszterhelyettes kiemelte, a hazai vetőmagágazat világszinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt, a mezőgazdaság kiemelt területe, éppen ezért óriási lehetőségeket rejt magában. A jövőben változni fog a termelők által előnyben részesített fajták köre, ezért a vetőmagok iránti kereslet is módosulhat – tette hozzá. A gazdálkodók egyre inkább a kockázatkezelésre és a hozamok stabilizálására helyezik a hangsúlyt, ezért nőhet a kereslet az olyan fajták iránt, amelyek a különböző termelési környezethez és a változó éghajlati körülményekhez jól alkalmazkodnak. Emellett a precíziós gazdálkodás térnyerése is tovább erősítheti a magas minőségű hazai vetőmagok keresletét – húzta alá.

Farkas Sándor hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika keretein belül a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok támogatása várható, ami a vetőmagoknál előnyben részesíti a helyben adaptált fajtákat. Hozzátette, az Agrárminisztérium elkötelezett a hazai vetőmagágazat támogatásában, ezért a KAP keretében külön pályázati felhívás alapján juthatnak forráshoz az ágazat szereplői. Farkas Sándor ismertette, jelenleg előkészítés alatt áll egy pályázat, amely a szántóföldi termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztése mellett támogatást nyújt vetőmag-előállító üzemek létesítéséhez, illetve meglévők technológiai korszerűsítéséhez is. A kiírás célja a vetőmag-előállítás feltételeinek megteremtése – tette hozzá.

Az európai mezőgazdaságnak meg kell felelnie a növekvő népesség igényeinek, szem előtt tartva az élelmezésbiztonságot, ezért folyamatos innovációra van szükség a növénynemesítés és a növénytermesztés területén. Emellett az európai uniós, illetve a hazai GMO-szabályozások, valamint a vetőmag-előállítási és -forgalmazási normák is változhatnak a következő években, mely tényezők szintén hatással lehetnek a vetőmagok elérhetőségére és árképzésére. Az igények kielégítése érdekében a kutatáson és a genetikai fejlesztésen alapuló növénynemesítés kiemelten fontos – fűzte hozzá.