1. Brüsszel olajszankciók bevezetéséről döntött, pedig a háború kirobbanása után még egyetértés volt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem terjednek majd ki az energiára. Ennek ellenére Brüsszelben júniusban arról döntöttek, hogy megtiltják az Oroszországból érkező olaj és olajtermékek importját. Magyarország mentességet harcolt ki, mert több évre és több száz milliárd forintos beruházásra lenne szükség az orosz nyersolaj helyettesítéséhez. Az olajembargó Magyarország esetében komoly ellátási problémákhoz vezetne, és óriási terhet jelentene a gazdaságnak. Adódik a nemzeti konzultáció első kérdése: Ön egyetért a brüsszeli olajszankcióval?
2. A brüsszeli vezetők a szankciókat a gázszállításokra is ki akarják terjeszteni. Az európai gazdaság jelentős mértékben függ az orosz gáztól (Magyarország esetében a függés mértéke 85 százalékos). A gázszankciók lebegtetése nagyobb energiaáremelkedéseket hozott, mint a háború kirobbanásának ténye. A következmények már most is súlyosak. A rezsiszámlák szerte Európában rekordszintre emelkedtek. Oroszország azzal fenyeget, hogy a szankcióra adott válaszul leállítja a gázszállítást. Ez veszélyezteti a lakások fűtését és az európai gazdaság működőképességét is. A második kérdés ezért így szól: Ön egyetért a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
3. Brüsszel betiltotta az Oroszországból érkező szilárd tüzelőanyagok (például a szén) behozatalát is. Tilalom vonatkozik az acélra és a fára is, és ezt más nyersanyagokra is ki akarják terjeszteni. Az intézkedés nagy áremelkedéseket eredményezett, tovább növelve a családok terheit. Az energiaválság következményeként Európának a korábbiaknál nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagra van szüksége, és igényeit nem képes saját kitermelésből fedezni. A harmadik kérdés: Ön egyetért a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
4. Az Európai Parlament és több tagállam a nukleáris fűtőelemekre is ki akarja terjeszteni a szankciókat. Az atomerőművek megkerülhetetlen szerepet játszanak az európai áramellátásban. Jelentős részük orosz fűtőelemekkel működik, amelyek helyettesítése a műszaki feltételek miatt rövid távon nem lehetséges. Ezért ha a nukleáris fűtőelemekre is kiterjesztenék a szankciókat, az veszélyeztetné a stabil áramellátást és növelné az árakat. A negyedik kérdés éppen ezért a következő: Ön egyetért a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
5. A Paksi Atomerőmű Magyarországon az olcsóbb áram garanciája. Bővítése orosz vállalatok közreműködésével történik. A nukleáris szankciókat sokan a Paksi Atomerőmű bővítésére is ki akarják terjeszteni. Az Európai Parlament és egyes ellenzéki pártok szerint is meg kell szakítani a fejlesztési együttműködést az orosz vállalatokkal. A bővítés felfüggesztése további áremelkedésekhez és ellátási zavarokhoz vezethet. Az ötödik kérdése a nemzeti konzultációnak: Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
6. A szankciók károkat okoznak az európai turizmusban is, amely egyébként sincs könnyű helyzetben a járvány utáni időszakban. A beutazási korlátozások miatt jelentősen visszaesett az Oroszországból érkező turisták száma. Az intézkedés Magyarországot is érinti, különösen annak figyelembevételével, hogy a külföldről érkezők száma még mindig elmarad a járvány előtti szinttől. Olyan ágazatról van szó, amely hazánkban több százezer embernek ad munkát. Éppen ezért a hatodik kérdés: Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
7. A szankciók az élelmiszer-ellátásra is súlyos hatással vannak. A gázáremelkedés nagymértékben növeli a mezőgazdasági termelés költségeit, ráadásul a szankciók a műtrágya egyes összetevőire is kiterjednek. Az élelmiszerárak növekedése a fejlődő országokban növeli az éhínség kockázatát. Ez az eddigieknél is nagyobb migrációs hullámokhoz vezet, és növeli az Európa határaira nehezedő nyomást. A konzultáció záró kérdése: Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?
Megosztom