A tárcavezető kiemelte, teljes mértékben biztosítanunk kell a hazánkban végzett géntechnológiai kutatások biztonságosságát a jelenlegi környezetben. Hozzátette, a folyamatosan dráguló alapanyagok, műtrágya, növényvédőszerek és energiaforrások, valamint a munkaerőhiány miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbítja az orosz-ukrán háború és a tavalyi, történelmi léptékű aszály is. Éppen ezért kiemelkedő a digitális, precíziós eszközök használatát magában foglaló technológiai fejlesztés, továbbá az innováció, a tudásátadás fontossága - szögezte le. Arról is szólt, hogy az agráriumot érő, gyarapodó kihívások közepette egyre inkább támaszkodni kell a tudományos eredményekre.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy Magyarország évtizedek óta GMO-mentes mezőgazdasági politikát folytat, amelyet az Alaptörvény is rögzít. Meggyőződése szerint a hazai agrárium sikeréhez nem a GMO-k termesztésén keresztül vezet az út, és ezt az eddigi génmanipuláció mentes mezőgazdasági politika is igazolta. Hangsúlyozta, hazánk GMO-mentes mezőgazdasági stratégiája nem jelenti azt, hogy géntechnológiai kutatásokat, kísérleteket, hatásvizsgálatokat nem lehetne végezni Magyarországon. Számtalan olyan kutatás folyik hazánkban, amelyeket a géntechnológiai hatóság engedélyez.

Ebben a folyamatban segíti a tárca munkáját a 19 tagból álló Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság. A testület szakmai véleménye nagymértékben járult és járul hozzá ahhoz, hogy hazánkban a géntechnológiai tevékenységek ne jelentsenek kockázatot a környezetre és az egészségre.