Ehhez növelni kell a versenyképességet, fokozni kell az innovációs teljesítményt, fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a mesterséges intelligencia alkalmazását.

Miközben az ázsiai gazdaságok, különösen Kína és az USA is gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, és minden eszközzel támogatja saját gazdaságának megerősítését – elég csak az amerikai inflációcsökkentésről szóló rendelkezésre (IRA) gondolni – addig az EU nemcsak lemarad az új iparágakban, hanem lassan reagál az új tendenciákra.

Nagy Márton kiemelte, hogy az Európai Unió versenyképessége soha nem látott ütemben romlik, ezért közös fellépésre van szükség. A válasz azonban sajnálatos módon nem csak elmarad, hanem egyes intézkedések hozzájárulnak a blokkosodáshoz és gazdasági hidegháborúhoz vezetnek. Ilyen a kínai gyártmányú elektromos járművek behozatalára kivetett vám is, amelyet öt ország – Németország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Málta – ellenállása ellenére, mindössze 10 tagállam támogatása mellett fogadott ez az Unió. Az intézkedés hatalmas csapás az egész európai autóipar, különösen a német autógyártás számára. A döntés negatív hatásai hosszú távra nyúlhatnak, Kína ellenintézkedéseket fog bevezetni, amelyek tovább fokozzák a kereskedelmi konfliktust. A miniszter szerint ezzel szemben minden ilyen kérdésben óvatosabban kellene eljárni és tárgyalásokat kellene folytatni, hogy kölcsönösen előnyös megállapodások szülessenek.

A tárcavezető ismertette, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, maga dönt arról, hogy kivel üzletel. Ezt testesíti meg a gazdasági semlegesség is, amely megteremti a magasabb növekedés feltételeit. Mindez magában foglalja a finanszírozási semlegességet, a beruházási semlegességet, a piaci semlegességet, az energiasemlegességet és a technológiai semlegességet. Hazánk kis nyitott országként elkötelezett a konnektivitás mellett, és tovább kívánja erősíteni a gazdaság találkozási pont jellegét. Tehát a cél az, hogy Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve csúcstechnológia.

Nagy Márton végezetül ismét felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak versenyképesebbé kell válnia, ez jelenti a soros magyar uniós elnökség egyik legfőbb célkitűzését is. Új versenyképességi paktumra van szükség, miközben minden uniós tagországnak támogatnia kell a versenyképesség növelését, akár a költségvetési hiány átmeneti növelése árán is. Az átmenetileg magasabb költségvetési hiány ugyanis nem okoz egyensúlytalanságot, mivel ennek célja az EU gazdasági növekedésének megerősítése, a versenyképesség fokozása.