A nemzetgazdasági miniszter beszédében a világgazdasági környezet átfogó értékelése mellett az új gazdasági trendekről, az új iparágakra való átállás dinamikájáról és az ezekhez történő alkalmazkodásról osztotta meg gondolatait.

Nagy Márton kifejtette, hogy a világgazdaságban jelentős strukturális változások zajlanak, amelyben Európa lassan alkalmazkodik az új trendekhez, miközben az ázsiai országok, különösen Kína, rendkívül jól reagáltak a közelmúlt globális kihívásaira, azok leküzdésére és saját gazdaságaik megerősítésére. Hozzátette, hogy ezek az államok mind belföldön, mind pedig a globális térben minden eszközt felhasználtak versenyképességük növelésére. Ezzel szemben az Európai Unió a kibontakozó globális támogatási versenyre rossz választ adhat azzal, hogy a maastrichti kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza, ami erősen rontja a fellendülő növekedést, miközben versenyhátrányt okoz az uniós tagállamoknak.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az USA és Kína GDP arányos költségvetési hiánya 7-8 százalék között alakulhat az elkövetkező 5 évben, miközben az EU-ban ugyanez 2-3 százalék között marad. Mindez azt jelenti, hogy az USA és Kína összesen a következő 5 évben a GDP 20-25 százalékánál több pénzt áramoltat a gazdaságába, mint az EU.

A Nemzetgazdasági Miniszter véleménye szerint a 2024-től élesedő gazdasági kormányzás szabályaival szemben a költségvetési források minél nagyobb részét kellene versenyképesség növelésére, az új iparágak fejlesztésére fordítani. Az átmenetileg magasabb költségvetési hiányok nem okoznának egyensúlytalanságot, hiszen ez az EU gazdasági növekedés helyreállítását és erősítését célozná.

Nagy Márton kiemelte: Magyarország megtanulta, hogy tartós gazdasági fejlődést és békét a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi kapcsolatok hozhatnak. Éppen ezért Magyarország célja a jövőben is az marad, hogy kihasználva kedvező földrajzi adottságait, a keleti és nyugati gazdaságok és technológiák találkozási pontja legyen. A magyar miniszterelnök keleti nyitás politikája sikeres, Magyarországon a keleti országok közvetlen befektetéseinek aránya 2010-hez képest 10 százalékról 34 százalékra emelkedett. Ez a kormányzati stratégia három okból is előnyös a nemzetgazdaság számára.

Először is a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI állomány. Másodsorban a beáramló FDI multiplikátor hatása is előnyös, hiszen a horizontális és vertikális integráción keresztül egyrészt fokozza a kutatás-fejlesztési tevékenységet az egyetemekkel történő együttműködéssel, továbbá megerősíti a hazai vállalkozásokat az ellátási láncokba történő bekapcsolással és az abban történő egyre magasabb pozíció elérésével. Harmadsorban a logisztikai lehetőségek bővülése is figyelemre méltó, amely révén az ágazat teljesítménye a GDP 5 százalékáról 10 százalékra emelkedhet 2030-ig.

Kiemelte továbbá, hogy Magyarország saját stratégiát alkalmaz, így egyfajta híd szerepre törekszik. Ezt példázza a hazai járműipar fejlődése is, hiszen hazánkban a nyugati és keleti cégek együttes részvételével zajlik az elektromos jármű ökoszisztéma teljes ellátási láncának kiépülése. Magyarországon egymásra találnak az olyan német autógyártók, mint például az Audi és az olyan kínai akkumulátorgyártók, mint például a CATL. Ráadásul a kínai elektromos járműgyártók, mint a BYD, Magyarországon indítja el első uniós gyártását is.

Nagy Márton végül világossá tette, hogy Magyarország mindent megtesz a versenyképesség növelése érdekében. Így az Európai Uniónak is sürgősen lépéseket kell tennie új iparágak és versenyképességének megerősítésére, ahelyett, hogy a 30 évvel ezelőtti fiskális, pénzügyi kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza.