Előadásában kiemelte, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve. A kormány teljesítette a vállalását, októberben egy számjegyűre, novemberben pedig 7,9%-ra szorította vissza az inflációt, miközben a gazdaságban is pozitív folyamatok azonosíthatók: megszűnt az ikerdeficit, újra nőnek a reálbérek, negyedéves alapon pedig növekszik a gazdaság.

Nagy Márton kiemelte, hogy jövőre az unión belül Magyarországon nőhet az egyik legnagyobb mértékben a gazdaság. Az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10% körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája, amely a reálbérek növekedése mellett egyre inkább támogathatja a lakossági fogyasztás bővülését.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2022-ben a teljes beruházási ráta meghaladta a GDP 28%-át, a magánszektor beruházásai hozzávetőlegesen 23%-ot tettek ki. Az idei évben a beruházási ráta várhatóan 26% körüli szintre mérséklődik az elmaradt állami beruházások miatt. A magánszektor beruházásai ugyanakkor gyorsan visszapattantak és a mutató elérheti a GDP 22%-át 2023-ban, és a GDP 23-24%-át 2024-ben.

A kormány célja, hogy a beruházási rátát 25% fölötti szinten tartsa. Az óvatossági motívum oldódása, valamint a reálbérek növelése a fogyasztás helyreállását fogja eredményezni, ami végső soron a hazai piacra termelő ágazatok termelésének és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését.

A tárcavezető mindezek mellett hangsúlyozta, hogy 2010 óta az aktivitási ráta Magyarországon jelentős mértékben, 56,7%-ról 67,3%-ra nőtt a 15-74 évesek között. Aláhúzta, hogy a gazdaság visszapattanásához arra van szükség, hogy a munkaerő-tartalék kihasználásával tovább bővüljön a foglalkoztatottság. Emiatt az idegenrendészeti törvény, így a vendégmunkások alkalmazásának szigorítása mellett tovább kell aktivizálni a hazai munkaerő-tartalékot, amelynek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni.