Ez azt jelenti, hogy a kormány döntése értelmében jövőre is a 2023-ban érvényes feltételek és termékstruktúra marad érvényben, azaz a Széchenyi Kártya Program 2024-ben is a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára. A kormány határozata szerint mintegy 1.400 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásra nyílik lehetőség, az alábbi termékstruktúrában:

1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és ezen belül Széchenyi Turisztikai Hitel

2. Széchenyi Likviditási Hitel

3. Széchenyi Beruházási Hitel és ennek részét képező Agrár Széchenyi Beruházási Hitel

4. Széchenyi Lízing

5. Széchenyi Mikrohitel

6. Széchenyi Kártya Klasszik (újonnan nem igényelhető)

7. Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók

Nagy Márton kiemelte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatottak döntő részét, azaz több millió család megélhetését biztosítják. Ezért a kormány elkötelezett a szektor versenyképességének fokozása és a kkv-k megerősítése mellett. Hangsúlyozta, hogy 2023 az infláció letörésének az éve, 2024 pedig a gazdasági növekedés helyreállításáé. Ebben jut jelentős szerephez a Széchenyi Kártya Program is, hiszen a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal és a kamatstoppal együttesen 2023-ban mintegy 1,5 százalékos GDP növelő hatással rendelkezik. Hozzátette: a vállalkozásoknak kettős transzformációt kell végrehajtaniuk, azaz zölddé és digitalizáltá kell válniuk amellett, hogy tovább növelik hatékonyságukat és termelékenységüket.

A gazdaságfejlesztési miniszter megjegyezte, hogy a háború, valamint az elhibázott és káros szankciók nem csak rekordmagas energiaárakat és szankciós inflációt eredményeztek, de azok következményeként megromlott a finanszírozási környezet, a hitelek brutálisan megdrágultak. Így a vállalkozások csak rendkívül magas, kigazdálkodhatatlan kamatok mellett jutottak volna forrásokhoz, amennyiben a kormány nem biztosított volna célzott, állami kamattámogatott hiteleket. Mindez hozzájárult a gazdaság versenyképességének megőrzéséhez, a munkahelyek, a családok megvédéséhez is. A Széchényi Kártya Program is ezt a célt kívánja segíteni, valamint ezért támogatja a kormányzat az energiaintenzív vállalkozásokat, és emiatt szabadította ki őket a kedvezőtlen energiaszerződésekből is. Mindemellett ehhez járul hozzá a kereskedelmi bankok önkéntes, az újonnan megkötött vállalkozói forgóeszközökre vonatkozó kamatplafonja is, amelynek mértéke november 2-től még tovább, 12 százalékról 11,5 százalékra csökken – tette hozzá Nagy Márton.

A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését. Nagy Márton kiemelte, hogy 2023-ban minden eddiginél több támogatás került kifizetésre a kedvezményezettek számára, így többletforrások biztosítása is szükséges. A kormány arról döntött, hogy a támogatásokra rendelkezésre álló forrásokat további 40 milliárd forinttal bővíti.

A program a mai napig népszerű és sikeres a vállalkozások körében, indulása óta eddig összesen 440 ezer vállalkozásnak nyújtott segítséget, mintegy 6.100 milliárd forint értékben. A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max+ keretében eddig közel 42 ezer kérelem került befogadásra, 1.700 milliárd forint értékben, amelyből közel 1.000 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya. A források legnagyobb mértkében a kereskedelem, és gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar, a műszaki tevékenység, továbbá a szállítás és raktározás ágazatokba irányulnak.

(Gazdaságfejlesztési Minisztérium)