A kormány célja, hogy az előző, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus Vidékfejlesztési programjában még megmaradt 300-400 milliárd forint támogatási forrást kifizesse a program 2025-ös pénzügyi zárása előtt, valamint a mostani ciklusban a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terv keretében a pályázati felhívásokat meghirdesse - mondta Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára kedden Budapesten, az OTP Bank vállalati és agrár igazgatóságának sajtórendezvényén.

Ismertette: a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban megítélt támogatásokkal 2025 decemberéig kell elszámolniuk a tagállamoknak. A jelenlegi 3100 milliárd forintos kötelezettségvállalásból 2650 milliárd forintot már kifizettek. Ebből 122 milliárd forint beruházási támogatást érint, a többi területalapú, illetve állatlétszám-alapú kifizetés. Kormányzati prioritás, hogy ezeket az összegeket teljes egészében kifizessék és elszámolják - emelte ki az államtitkár.

Most van lehetőség a versenyképességet javítani, mivel sok a bizonytalanság a közös uniós agrártámogatási politika jövőjével kapcsolatban. 2028-ig összesen 5400 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, míg a 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően a kettes pillérben 2900 milliárd forint érhető majd el. Kiemelte: a 73 pályázati felhívásból 38 már megjelent. Köztük a legfontosabb ágazatokban, mint az állattartók, kertészeti és feldolgozóüzemek fejlesztésére kiírt pályázatoknál többszörös volt a túligénylés. Ebben a ciklusban a kormány prioritása, hogy elsősorban a kisebb családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, így alacsonyabb összegre, de a nagy beruházási pályázatokra is elég forrást tud biztosítani a megemelt társfinanszírozásnak köszönhetően.

Elmondta, hogy a kormány elhalasztotta a szántóföldi precíziós gépesítési pályázati kiírásokat idén, a forrásokat átcsoportosították a feldolgozóüzemek és állattartó telepek részére kiírt pályázati intézkedésekre. A járványhelyzet indokolttá tette, hogy az állattartók részére a 2020-as pályázati felhíváshoz hasonlóan járványvédelmi pályázatot hirdessenek, egyszerűsített, gyorsított eljárásban jelentetnék meg már május hónapban, hogy őszre már megítélésre is kerülhessen a támogatás részükre, de a beruházásaik már visszamenőleg elszámolhatóak lennének

Elmondta: a 2023-2027-es ciklusban a támogatott projektek  főszabály szerint az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. Újdonság, hogy az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kapcsolódóan kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető. Viski József hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a tavaly beérkezett beruházási pályázatok mindegyikében őszig meghozzák a döntést, illetve a korábbi ütemterv szerint valamennyi beruházási pályázatot meghirdessenek és a forrásokat ki is helyezzék.

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója elmondta: a ragadós száj- és körömfájás, valamint a vámpolitika lefelé mutató kockázatot jelent a kormányzati növekedési tervekre. Az agrárium kibocsátása tavaly 8 százalékkal, 4000 milliárd forintra csökkent, ezen belül a növénytermesztési ágazat 11, 9 százalékkal esett vissza, az állattenyésztés teljesítménye 4,9 százalékkal emelkedett. Az OTP piaci méretéhez méltóan szeretne a KAP finanszírozásában részt venni. A stagnáló agárhitelállomány miatt a beruházási támogatási pályázatok az agrárium szereplőinek is nagy lehetőséget jelentenek, amit a megnövekedett pályázati igény is mutat. Kérdésre válaszolva elmondta, az OTP piaci részesedése az agárhitelezésben 23-24 százalék és a bank két ügyfele érintett a járvány miatt elrendelt moratóriumban. 

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kifejtette: a mezőgazdaság magas forrásigényét jól jelzi, hogy míg a teljes vállalati hitelállomány a GDP 18 százalékát teszi ki, addig az agrárium hitelállománya a szektor kibocsátásához viszonyítva 49 százalék. A teljes agrárhitel-állomány mintegy 1048 milliárd forint, míg az alapítvány összesen 624 milliárd forint hitelre nyújt garanciát, ennek túlnyomó többsége agárhitel. 

Elmondta, hogy a száj-és körömfájás járvány miatt bevezetett egyéves moratórium értelmében a tőke és kamatfizetés mellett a garanciadíjak megfizetése alól is mentesülnek a gazdálkodók és az alapítvány - a bankokkal közösen - partner a hitelek átstrukturálásban.

Vulz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a járvány miatt a nyugati országrészekben leálltak a beruházások és a projektekben csúszások várhatóak. Úgy vélte, hogy lehetőséget kell biztosítani az állattartóknak, hogy a már megkezdett beruházási elemeket is támogathassák a hamarosan megjelenő, a telepek a járványügyi infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatból. Sok a bizonytalanság a KAP jövőjével kapcsolatban, de a 2028-tól kezdődő új finanszírozás időszakban várhatóan csökkeni fog a rendelkezésre álló források összege, ezért a gazdálkodóknak érdemes kihasználni a mostani lehetőségeket. A 80 százalékos társfinanszírozás Európában is egyedülálló - tette hozzá.